Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Történelem - Wéber Mihály: Adatok Kiskunhalas vasúttörténetéről
132 Wéber Mihály már hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön indult Pestről a postakocsi, 1868-ban napi postajáratot kért a város.1 Kiskunhalas és Majsa vasúti közlekedés körzetébe 1853. szeptember 3-án került, amikor az 1847-ben épült pest-szolnoki vasút elágazásaként a cegléd-félegyházi vasutat forgalomba helyezték. Ez a vasútvonal 1854. március 4-én Szegedig, 1857. szeptember 15-én Temesvárig bővült ki, 1869. szeptember 14-én pedig a Szeged-Szabadka-Zombor közötti alföldi vasutat adták át a forgalomnak.1 2 1854-ben a budai postakocsijárat megszűnt, amely helyett Kistelek-Majsa-Halas- Mélykút-Baja között indult hetenként kétszer postakocsi. 1856 április havában a halasi posta felosztó postahivatallá lett és Szekér Sándor postamester „postaigazgató” címet kapott, mert a halasi postahivatal Kisszállás, Kecel, Vadkert felé is indított járatokat.3 A környéken megindított vasutaknak az érintett városokra szemmel látható haszna Kiskunhalas város intéző köreit is arra ösztönözte, hogy akár a vízi, akár a vasúti forgalomba belekapcsolódjék a város. Jelentős összegeket ajánlott fel a város a tervezett Duna-Tisza csatornára, a Harta-Kiskőrös közt tervezett keskenyvágányú vasútra, ha azt Halasig, vagy Szabadkáig kiépítik.4 A Budapest-(Kiskunhalas)-Zimony vasútvonal A Duna-Tisza közén a MÁV legnagyobb szabású munkája a Budapest-Zimony vonal kiépítése, mely 343 km hosszú volt. A vasútvonalat három részletben helyezték üzembe. A Pest-Szabadka közti 167 km-es szakaszt 1882. december 5-én, a Szabadka- Újvidék közti 101 km-es szakaszt 1883. március 5-én és az Újvidék-Zimony közötti 74 km hosszú vonalat 1883. december 10-én adták át a forgalomnak.5 A vasúti fővonal építésére nagy anyagi áldozatot kellett a városnak hozni, mert a kalocsai érsek valamint Baja, Zombor városok mindent elkövettek, hogy a Duna mentén épüljön ki a vasút. Készpénzben hozzájárult a város 50.000 Ft-tal az építéshez, magára vállalta a határbeli kisajátítás költségeit és húszezer napszámost adott a földmunkákhoz. Erre a célra százhúszezer forint 32 éves törlesztéses kölcsönt vett fel a város, melyből 92.715 forintot fizetett ki a vasútépítés céljára. 1881. március 5-én kezdték meg a vasúti vonal közigazgatási bejárását Soroksáron. 14-én járt a bizottság Kiskunhalason. Augusztus 8-án kezdték meg a földmunkát a Bük- könyös mellett, s október 23-án nagy ünnepséggel, mozsarak durrogása között tették le az állomásépület alapkövét. Az ünnepi vakolókanál a Thorma János Múzeum gyűjteményében megtalálható. (Leltári száma: 55.129.18.) A vasútállomás neve sokáig Halas, majd Kis Kun Halas volt. Az első állomásfőnök Steiner Károly lett, akit 1883 őszén Schneider Ferenc követett, aki 1886-ban ment nyugdíjba. Őt Legát Gusztáv helyettesítette, de még ebben az évben Gönczy Lajos lett a rendes utóda. 1886-ban az állomás a szegedi üzletvezetőséghez tartozott. Ugyanazon 1 Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város gazdaságtörténete. 1935. 91-92. 2 Nagy Szeder István 1935. 94. 3 Nagy Szeder István 1935. 92. 4 Nagy Szeder István 1935. 94. 5 Dr. Kovács László (szerk.) Magyar vasúttörténet II. Budapest, 1995. 157., 159.
