Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Múzeum - Wicker Erika: A „Halasi múzeum” története 1874–1949
A „Halasi múzeum” története. 1874 -1949 9 régiségtár nagyobb részével együtt megsemmisült 11 vagy 13 bekötött lajstromot még látta, s az 1930-as évek közepén röviden kivonatolta: „Naplójából... 17 oldalon leírtam s lerajzoltam az általa feljegyzett és lerajzolt fontosabb talált tárgyakat, mintha csak éreztem volna, hogy írását a háború fergetege elfogja pusztítani Érdekes ismétlődés: Nagy Czirok László kivonatolása ugyancsak elveszett, de szerencsére ezt a 17 oldalt előbb többen is lemásolták. Évtizedek múlva, 1984-ben az azóta elhunyt dr. Nagy Lóránt helyi kutató és ismert numizmata szívessége folytán másolhattam le saját, a Nagy Czirok féle kivonatolást betühűen tükröző példányát, melyből sajnos már hiányoztak a rajzok. A közelmúltban pedig újabb, részben rajzos példányok is feltűntek, melyek korát, eredetét és hitelességét illetően további vizsgálatok szükségesek.12 13 A kivonatolások alapján az alábbi területekről kerültek tárgyak a Révész-féle régiséggyüjteménybe: Fehértó-Pörnyehalom, Debeák-Legelő, Debeák déli része, Debeák-Akolsík, Inoka-Pinczehegy, Balota-Református Egyház földje, Balota középső és nyugati része, Balota-Kőhalom, Bodoglár-Ördögárok, Bodoglár-Artán halom, Fehértó-Templomhegy, Fehértó-Várhegy, Fehértó-Bibó Károly birtoka, Alsókistelek, Felsőkistelek, Füzes alsó része, Füzes-Bikádi föld, Zsana-Gyevi föld, Kőkút, Tajó, Pirtó, Eresztő, Rekettye, Alsókisszállás, Szőlőhegy, Fejetéki forrás, Sóstó, Templom-hegy környéke, katolikus temető melletti Kápolnahely, Piacz hegy, Cziffa hegy, Akasztó hegy, Zöldhalom, Zsidótemető, Tófenék, Harka, Csala puszta-Templomhely. Idézzük példaként az egyik lelőhellyel kapcsolatos feljegyzéseket: „Debeákban a legelő környékén a futóhomokos tájékról római pénzekből II. Valentiniánusé, Probusé, Constantiusé, Diocletiánusé...találtattak. Árpád-házból valók szintén a szél által kihordott homokos tájékon I-ső Szent Istváné, II. és III. Béláé, II. Andrásé ezüst és IV. Béláé és más kuntatár rézpénzek Későbbi uralkodók apró ezüst pénzei, I-ső Ferdinándé...I-ső Leopoldé. Itt találtatott 1825-ben II. András idejebeli kis képes rézkereszt, mely felvarrható volt, ily alak a pénzen is látható, hihető, hogy a Jeruzsálemi útra volt katonák viselhették. Találtatott 1816-ik évben egy ember hulla páncélosán, fegyveresen, a fegyvert vagy kardot kováccsal elrontották, a páncélt széjjel szaggatták, belőle két darabot mutathatok; nyilak, zablavas, ezüst gyűrű fej, amely keresztes, kiskések, gomb, rézfüggők. Buzogány kettő, egyik réz, vasnyéllel, másik vas; kis őrlőkő darabok, cserép darabok...”14 12 TJM Irattára 24/1951, TJM Régészeti Adattára 11.568-11.569. Nagy Czirok a másolás időpontjaként az 1939-es éveket jelöli meg, a kivonatolás előlapján ugyanakkor az szerepel, hogy a kimásolás az 1930-as években, több alkalommal történt. 13 Fel kell hívnunk a figyelmet egy lényeges ellentmondásra. Adataink (ld.10-11. jegyzet) szerint Révész a meg-szerzett tárgyakat folyamatosan, a begyűjtés sorrendjében lajstromozta, s ezek a jegyzetek több kötetet tettek ki. Ugyanakkor a ránk maradt kivonatolások lelőhelyek szerint, mintegy összefoglalva tartalmazzák az egyes határrészekből előkerült leletanyagot, az irat tehát összegzése a sok évtizedes gyűjtőmunkának. Révész a bevezetőben utal is erre:, ,A cselekvés terén állok, létemnek sok időt már nem ígérhetek. A többnyire a halasi határban talált régi gyűjteményemet előjegyzéssel is bátorkodom az olvasónak megmutatni." Mindez azt kell jelentse, hogy Révész a gyűjteménnyel kapcsolatban két ismertetést is készített: magukat a lajstromokat, melyek a tárgyakat a bekerülés sorrendjében tartalmazták és több kötetet tettek ki, továbbá egy, élete vége felé készített rövidebb összefoglalást, melynek másolatai ránk maradtak. Azt a nyilvánvaló ellentmondást, mely e logikai okfejtés és Nagy Czirok László jegyzetei között fennáll, csak a kivonatolások másolatainak forráskritikai elemzésével lehet majd hitelt érdemlően feloldani. 14 A lelőhelyet sajnos nem lehet pontosítani. A római pénzek szarmata településre utalnak. Később ugyanitt Árpád-kori település is volt. Az említett sír a leletek leírása szerint kun harcos magányos sírja lehetett.
