Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Történelem - Kozicz János: Halasi huszárok a hétéves háborúban (Az 1756-os jászkun insurrectio Halason)
Halasi huszárok a hétéves háborúban Az 1756-os jászkun insurrectio Halason Kozicz János 1756 augusztusában II. Frigyes királynak Szászország elleni támadásával kezdetét vette Ausztria és Poroszország között az a hétéves háború amelyet már a kortársak is huszárháborúnak neveztek. A mozgósításhoz kapcsolódó katonai intézkedések a Jászkunságot sem kerülték el. Szeptember 23-án érkezett meg Mária Terézia rendelete gróf Batthyány Lajos nádorhoz, melyben utalva arra, hogy a porosz király közel 60 ezer embere már Csehország határát pusztítja, megparancsolta, hogy az osztrák birodalmi sereg megerősítéséhez a Jászkunságból 800 huszárt állíttasson ki, s teljes hadi felszereléssel küldjön a morvaországi táborba. Emlékezünk - írja a királynő —, hogy a jász és két kun kerületek a múlt hadjárat alkalmával mily serényen szerelték fel és küldték táborba lovasaikat, és mily hasznos szolgálatot tettek nekünk. Ismét ezt az áldozat-készséget és hűséget remélte az uralkodó. Almásy Pál nádori főkapitány azonban jelezte a palatínusnak, hogy a Kerületek jelenlegi gazdasági erőtlenségükben képtele-nek 800 lovas katonát kiállítani és felszerelni. (A Jászkunság még nyögte a redemptios adósságot). A nádor maga is jól ismerte a Kerületek viszonyait, úgy vélte megoldandó- nak a dolgot, hogy a Jászkunság a Hajdúsággal együtt állítson ki egy egész huszárezredet, mely róla, mint tulajdonosról, nádor ezrednek neveznének el. 600 lovast a jászkunok, 400-at a hajdúk adnának. A regiment a többi ezred mintájára teljesítene szolgálatot. A királynő a kezdeményezést elfogadta. így a nádor hamarosan kinevezés végett felterjeszthette a törzstisztekre vonatkozó javaslatát is. Ezredesül báró Orczy Lőrincet - a későbbi híres költőt -, szemelte ki mindenekelőtt azért a jó viszonyért, mely a Jászkunság és az Orczy-család közt még abban az időben szövődött, mikor Orczy István — Lőrincnek az apja - a Kerületeket a Pesti Invalidus Ház földesurasága idején, mint adminisztrátor igazgatta. Őrnaggyá Jankovics Miklós jászkun alkapitányt kérte kinevezni, aki az elmúlt hadjáratot a Baranyay huszárezredben küzdötte végig. A Hajdúság részéről Török Andrást a Károlyi huszárezred kapitányát javasolta a törzstisztek közé. Mivel a többi tisztet a jászkun, illetve a hajdú közösségek választhatták, a nádor csak azt kötötte lelkűkre, hogy lehetőleg olyanokat válasszanak, akik a múlt hadjáratban részt vettek, s magukat kitüntették.1 Az uralkodó a felterjesztett személyeket jóváhagyta, s a haditanács október 13-án értesítette Batthyány grófot, hogy a felállítandó huszárezred parancsnokló ezredesévé báró Orczy, alezredessé Török, őrnaggyá Jankovics neveztetett ki. A király biztosította az ezredet, hogy szolgálata alatt a rendes katonasággal egyenlő rang, kedvezmény és fizetés illeti meg, s hogy ellátásukat a kincstártól kapják, amely a ruházat költségeihez is * HALASI MÚZEUM. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 125. évfordulójára 117 1 Uléssy János: A nádor huszárezred a hétéves háborúban. Hadtörténeti közlemények. 1897. 592.
