Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Régészet - Gallina Zsolt: Árpád-kori és középkori templomok Kiskunhalas környékén
96 Gallina Zsolt halottakat durván faragott, ácsolt deszkakoporsóban temették el. Janó Ákos feltételezi, hogy a templom és a falu az 1596. évi török hadjárat során, a krími tatárok által pusztult el. Az erőszakos pusztításra utalna egy olvadt bronz harangdarab.28 1963-ban Czakó Ferenc a halasi múzeumnak ajándékozott egy 11. század végi bronz körmeneti keresztet Zsanáról. E tárgy feltételezhetően összefügg a fenti templomos hellyel (WICKER 1984. 28-32.).29 15. Zsana-Zöldhaloni A dombhát Zsana belterületétől DNy-ra 300-400 m-re található (707-341 sz. térképszelvény; 377,3-545,6-545,7). A dombhát Ny-K-i irányú, környezetéből erősen kiemelkedik. Bár írott forrásban nem szerepel, de az erősen kiemelkedő, mesterségesen magasított dombhát alapján feltételezhetünk itt egykori templomot. Erre utalhat az is, hogy 1999 tavaszán terepbejárás során több Árpád-kori telepnyomot találtunk a Zöldhalomtól DDK-re.30 16. Zsana, Eresztő-Kőhalom (Pusztamérges határa) A lelőhely Zsana-Eresztő és Pusztamérges határán egy kiemelkedő kerekded dombháton helyezkedik el (707-343 sz. térképszelvény; 374-374,2 - 548,5-548,6). A lelőhelyről Révész György is tudott: „ Eresztőn keletről a szélhordta homokos helyen benn régibb osztott földek között II. András, I-ső Lajosé, leánya Máriáé, Zsigmond pénzei, több apró réz és különös vasdarabok ...” Ezt a szöveget vette át Pesty Frigyes is (PESTY 1978. 45.). A fenti tudósítások alapján középkori templomot sejthetünk e területen. A mérgesi templomhegyről Szalai Sándor szíves közlése alapján lehet biztosat tudni, egy 1811. június 5-én a Halas-Mérges közötti határjelek megújításáról szóló határjárási jegyzőkönyv alapján.31: Anno 1811. die 5. juni Zsana v. Eresztő halasi és Mérges kun districtuális puszta között lévő határok megújjításokra mi alól írottak kirendelteve lévén, a mely újjításon jelen volt Palat. Assassor ns. nts. Horvát Mihály úr és Tarjányi Mihály félegyházi tanácsbeli. Amikor is először a Czitrusi hármas úgy nevezett Hegyes nagy határhoz el érkezvén (mely határ Mérgest, Kígyóst, Zsanát megkülönbözteti.) eztet egyes erővel félegyházi manualisták is jelen lévén meg újjítottuk, ettől téli napnyugat felé a mérgesi Templom hegynek, innét viszont a Bodzási hármas határnak Eresztő szélben folytában tartván e két bázisú határok közt kitetsző képpen fekvő Tizenkét idest 12 folyó határokat, az 1-sőben, 4.-ben, és 12. ben új követ tévén rendről rendre a Bodzás nevezetű 3-mas határral együtt megujjítottuk, és hibájokat rendbe hoztuk. Ezen hármas határtól Balota és Mérges szélben aláfelé az Ötömösi Kőhalmon lévő egy, de hármat jelentő határnak tartván a közbe fekvő 28 TJM Rég. Ad.: 4783., TJM Rég. Ltsz.: 61. 41. 1-35. 29TJMRég. Gy.:70. 10. 1. 30 Gallina Zsolt, Jenei Anita és Sipos Carmen terepbejárása. 31 Városi Levéltár. V.241.b. Vegyes közigazgatási iratok. 0-94-1.
