Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Régészet - Gallina Zsolt: Árpád-kori és középkori templomok Kiskunhalas környékén
94 Gallina Zsolt védte az egykori templomos helyet. A Pajorkereszt vagy más néven Keresztdomb 20x40 m átmérőjű ovális domb, mely még most is 2-3 m re kiemelkedik. A feltehetően a török hódoltság alatt elpusztult Harka falu templomának falmaradványai 1699-ben még álltak (GYÁRFÁS 1865. 129.). Az egykori templomrom felett 1836-ban kőből készült emlékkeresztet állítottak (GENTHON 1961. 102.). Nagy Szeder István 1932-es határtérképe templomos helyként jelölte (2. kép). Feltehetően ezt a lelőhelyet járta be 1951-ben Méri István, aki itt 15-16. századi edénytöredékeket talált.22 1980 októberében iskolás gyermekek említették az Ördögárok felkutatásában részt vevő Patay Pál, Kőhegyi Mihály és Wicker Erika régészeknek, hogy az említett helyen csontok, téglák, újkori beásások találhatók a felszínen. A helyszínelés nyomán 16-17. századi települést lokalizáltak a domb két oldalán mintegy 50-50 m-es sávban.23 11. Kiskunmajsa, Bodoglár-Köveshalom A halom a félegyházi „hatöles” úttól Ny-ra 150-200 méterre, a Dong-értől Ny-ra 150 m-re található. A halom egy lapos, nádas résztől ÉÉK-re húzódó ÉNy-DK-i irányú magasabb, hosszú dombháton helyezkedik el (707-143 sz. térképszelvény; 393-393,3 - 546,7-9). A lelőhelyről egy 1451. december 16-án kelt forrás tudósít, amelyben Szerdahelyi György a Elalas városában tartott törvényszéken harkai Nagy István ellen bizonyos kártérítési ügyét Kalász Balázs földje határainak megjelölésével intézi el: „...primo három Halom a parte descensus Baychascalasa ... a parte descensus Bwgachhaza, postea vadit ad virgultum Kerews ... at de Keweshalom, postea ad Feerfeld, dehinc ad Vamoshalom deinde ad Ketelegaska et postea ad artanhalma, et ista pertinenet circa Ecclesiam Beat Marie Virginis, que est in descensu Scancscalasa ...” (GYÁRFÁS 1883. 3. kötet 150. 626.).24 25 Ez az oklevél már csak romként tünteti fel az egykori templomos helyet. A templom Pesty Frigyes feljegyzéseiből is ismert: „a Félegyházi úttól északra, itt is kő tégla, épületrom helye van, körülte 1-ső László és 4-ik Béla pénzei találtattak” (PESTY 1978. 48.). A területet 1996-1997-ben bejártuk. A lelőhely ÉNy-DK-i irányú 450x80-100 méteres kiterjedésű. A lelőhely a domb kanyarulatát követve enyhén kifli alakú. A lelőhely D-i részén egy 60-80 méteres átmérőjű körben nagy számú kőtöredéket találtunk. Valószínűleg az egykori templom nyomát találtuk meg. Ettől É-ra Árpád-kori kerámiaanyagot gyűjtöttünk. Itt talán az elpusztult Árpád-kori templomhoz tartozó falu maradványait sejthetjük.23 12. Kiskunmajsa, Bodoglár-Kőhalom Részletes leírása a tanulmány elején. 22 MNM Rég. Gy. ltsz.: 57. 70. 1 -3. B. 23 TJM Rég. Ad.: 11295., TJM Rég. Ltsz.: 11295. 24 A budai káptalan 1465. évi hiteles átiratából 25 TJM Rég. Ad.: 16491.
