Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Régészet - Gallina Zsolt: Árpád-kori és középkori templomok Kiskunhalas környékén
92 Gallina Zsolt 4. Kiskunhalas-Szilády Áron utca A Szilády Áron utca több pontján, a mai Református templom környékén több 15- 17. századi településnyom került elő (706-424 sz. térképszelvény; 382,6-382,8 - 533,1- 533,2). A Thúróczy portán 1950-ben 15-16. századi kályhaszem töredékek kerültek elő. Az 1-3. sz. telken Vorák József 17. századi kályhaszemeket mentett meg építkezés folyamán. A templom oldalán levő 20. sz. telken Biczó Piroska 1975-ben 14-16. századi kerámiát és kályhaszemeket gyűjtött. E környéken Hatházi Gábor a 17. század elején épülő templomot tételez fel (HATHÁZI 1999.). Az itt feltételezett templom építése összefügghetett a 17. század elején Baranyából áttelepülő reformátusok egyházépítő tevékenységével. Elképzelhető, hogy e templom a mai Református templom helyén állt. E Református templom történetét 1667-től fogva ismerjük (NAGY SZEDER 1923. 6-16.). A műemlékjegyzékekben szereplő mai Református templomot hódoltságkori, 17. századi maggal tüntetik fel (HATHÁZI 1999.). 5. Kiskunhalas, Sóstó-Zöldhalom A lelőhely a Sóstó és az egykori Járó-szék közötti É-D-i irányú dombháton, a Sóstótól D-re 200-300 m-re, Kiskunhalas belterületétől kb. 1 km-re É-ra, a Kiskunhalas-Kiskörös közötti vasútvonaltól Ny-ra 100-150 m-re helyezkedik el (706-424 sz. térképszelvény; 385,4-385,5 - 533-533,1). A területről Révész György a következőket említette: ,A Sóstó melletti Zöldhalom, ott IV. Béla, Kun László, Salamon, V. István ezüstpénzek és kun-tatár pénz is találtatott. A halom szántva lévén mész közötti csontok, s kövek, csillámpala ... vasbuzogány ... találtatott ...” (WICKER 1989. 33.). A Zöldhalmon előkerült pénzeket Gyárfás István is közölte (GYÁRFÁS 1883. 330.). Pesty Frigyes szerint már 1753-ban említették a helyet (PESTY 1978. 33-34.). A lelőhelyen Biczó Piroska 1975-ben egy 12-13. századi házat és három gödröt, valamint egy Árpád-kori temető szélének 96 sírját tárta fel.18 A leletek alapján a temetőt all. század második felében induló templom körüli temetőnek határozta meg az ásató. A II. István, II. Géza és IV. Béla érmei a temető folyamatos használatát mutatták a 13. század közepéig. A leletmentés során csak kisebb részét sikerült feltárni a temetőnek. A halom tetejéről hiányoztak a sírok és az egykori templom maradványai sem kerültek napvilágra. A templom meglétére utalt azonban, hogy a ház járószintje fölött habarcsos réti mészkődarabok kerültek elő (BICZÓ 1984. 159-167.). 1997-ben bejártuk a környéket és a Sóstótól, valamint a Zöldhalomtól KDK-re 600-700 m-re, a Csonka vagy Berki széke nevű részen, a Kertészettől Ny-ra 400 m-re, valamint tőle 150 m-re ÉNy-ra Árpád-kori telepnyomokat észleltünk.19 18 RégFüz. Ser. I. No. 29. 1976. 66., TJM Rég. Ltsz.: 88. 6. 1-64. 19 Gallina Zsolt terepbejárása. TJM Rég. Ad.: 16494.
