Murádin Jenő: Thorma János 1848-as képei - Thorma János Múzeum könyvei 2. (Kiskunhalas, 1998)

Petőfi márciusa

10. „Talpra magyar!” változat 1910 körül

áll előttünk a festmény, mégis megkockáztatható az ítélet, dinamikájában és több részletében frissebb lehetett, mint a sok évig elkínzott második változat.

A felvétel külön érdekessége, hogy bemutatja a vászon műtermi rögzítését, s a bal sarokban megjelenik maga a festő, a fiatal Thorma János.

Érdeklődése az események valósághű részletei iránt úgyszólván megszakítatlan. Ezeket folyamatosan igyekezett rávezetni a képre, ami nem tett jót a műnek, a festmény ikonográfiáját bonyolította. Rendíthetetlen pozitivizmusa érvényesült, akár az Aradi vértanúk esetében. Pedig ha csak a romantikus történeti képalkotás nagy úttörőjét, Delacroix-t tekintjük, őt mint Felvinczi Takács Zoltán éppen Thormával összefüggésben megjegyzi -, aligha izgatta különösebben a tárgyi hitelesség kérdése,

29