Bánkiné Molnár Erzsébet: Polgárok Kiskunfélegyházán 1890–1913. Bürger in Kiskunfélegyháza 1890–1913. (Studia Folkloristica et Ethnographica 38. Debrecen, 1996)

alakítják a tágabb környezetet, formálják a várost ahol élünk. így történt ez a századfordulón is, amelynek két évtizede Kiskunfélegyházán nem csupán korszakváltást hanem életmódváltást is jelentett. A megelőző korszakainál nagyobb lendülettel urbanizálódó Félegyháza a századfordulón alakította ki új arculatát. Átalakult a hagyományos gazdálkodás, a társadalom. A vasúthálózat kiépülése tovább tágította az itt élők világát, lehetőségeit. Ezt a bonyolult és összetett folyamatot ma még nem tudjuk átfogóan elemezni. Mind a gazdaság, mind a társadalomtörténet terén elégtelenek ismereteink. Alapkutatások hiányában a teljes tényfeltáró bemutatás nem lehetséges. Mikrovizsgálatokra, a családokig lemenő esettanulmányokra van szükség. Ilyen társadalomtörténeti mikroelemzést tesz lehetővé az általunk kiválasztott polgárcsalád életútjának és háztartásának bemutatása. A háztartási könyvecske amelyet közreadunk a Damjanich János Múzeum tulajdona (DAMNA 4222-96), s csak hosszas levéltári kutatással sikerült az egykori „naplóvezető" személyét azonosítani. Részletes ismertetésére a közlését megelőző módszertani fejezetben térünk ki. E napló és a segítségével megismerhető mikrotörténelem irányította figyelmünket arra a társadalmi rétegre, amelybe a naplóvezető tartozott, a polgárságra. Amikor a századforduló Félegyházájáról írunk, a felvázolt elvekből és adottságokból kiindulva egy szempontra koncentráltunk. Megkíséreljük bemutatni azt az urbanizálódó Félegyházát, amelynek átformálásába a helyi polgárok törekvései is beépültek. 8