Bánkiné Molnár Erzsébet: Polgárok Kiskunfélegyházán 1890–1913. Bürger in Kiskunfélegyháza 1890–1913. (Studia Folkloristica et Ethnographica 38. Debrecen, 1996)
egy közbeiktatott tésztával, például fánkkal. Sült után következett a torta vagy az egyéb sütemény, majd gyümölcs, sajt. fekete kávé. 51 A feljegyzett menüsorokból úgy tűnik, ez a sorrend volt a leginkább elfogadott, hiszen Annánál és Irénkénél is ezt a mintát alkalmazták. A vacsoramenüknél viszont hiányzik a leves, ehelyett előétellel kezdődtek, s a sült húsokkal vagy paprikás húsokkal folytatódtak, majd ezeken az alkalmakon is a sült tészták, sütemények, édességek zárták a sort. A naplóvezető társasági kapcsolatainak felderítéséhez feljegyzései alig adnak támpontot. A keresztnevek alapján lehetetlen pontosan megállapítani a vendéglátók körét, adatközlőink segítségével is csupán közelíteni lehet. A többször említett Anna, Annuska vagy dr. Molnár Béla felesége, Csima Anna, vagy Tarjányi Józsefné Lőrinc Anna, esetleg Kalmár Józsefné Fazekas Anna. Mindhárom családdal közeli barátságban, illetve rokonságban álltak Hoffer Imréék. Dr. Molnár Béla 1909-1915-ig a város függetlenségi pártállású polgármestere, akinek nagybátyja, Imre, a szabadságharc honvédtisztje, majd városi rendőrkapitány volt. Édesapja, István, az algimnázium tanáraként kezdte pályafutását, később polgármester lett. majd a Takarékpénztár vezetésében dolgozott. Nagyanyja, Bánhidy Terézia révén, rokonságban álltak a város e redimáló, vezető gazdacsaládjával is. Dr. Molnár Béla Csima Antal főkántor leányát. Annát vette feleségül. Tarjányi Józsefné, Lőrinc Anna, Hoffer Imréék birtokszomszédja volt. Lakásukat is csupán két egymás mögötti utca választotta el. Kalmár Józsefné Fazekas Anna férje 1884-ben meghalt. Anna, aki a Kiskun Kerület utolsó választott kapitányának özvegye volt. férje és saját családja révén is a város egyik legősibb és legtekintélyesebb polgárai közé tartozott. Férje halála, majd két fiának elvesztése után vagyonát jótékony és művelődési célú alapítványoknak adományozta. Alapítványa több olyan tehetséges helyi fiatalnak adta meg a külföldi továbbtanulás lehetőségét, akik később tehetségükkel a város, sőt az egész magyar kultúra gazdagodását, elismertségét növelték. 52 Bármelyik Annát említi a naplóíró, mindhárom lényegében azonos társadalmi és társasági körbe tartozott. 51 Kiskun Múzeum adattára, 96. 5.1. 52 Példaként említjük, hogy Kalmárné alapítványi ösztöndíja segítségével jutott ki Münchenbe, Párizsba a tehetséges festőnövendék. Holló László, akiből később az Alföld legelhivatottabb festőművésze vált. 76
