Bánkiné Molnár Erzsébet: Polgárok Kiskunfélegyházán 1890–1913. Bürger in Kiskunfélegyháza 1890–1913. (Studia Folkloristica et Ethnographica 38. Debrecen, 1996)

feljegyzés utal a tarhonya és a lebbencs fogyasztására. A tarhonyakészítés ideje június-július, amikor az elkészült tarhonya az udvarra kitett asztalokra terített abroszokon vagy a padláson gyorsan megszáradt. Esetenként külön készítették a cselédeknek rozslisztből, külön saját fogyasztásra búzából őrölt fehér lisztből. A tarhonyakészítés nehéz munkájára rendszerint napszámos asszonyokat is fogadtak. Hasonló módon a nyári időszakban csinálták a másik kedvelt száraztésztát, a lebbencset. Rendszeresen ismétlődő feladat volt október végén vagy november első hetében a télire szükséges zöldségfélék beszerzése és megfelelő tárolása. Évente e célra 100 csomag petrezselymet, ennél jóval kevesebb, 25-50 db zellert, 50 db céklát 10-30 csomag sárgarépái és 200 fej káposztát vásároltak. A káposzta kivételével a zöldségeket a házhoz szállított száraz homokba rakták. A pince hőmérséklete és a homok egyaránt hozzájárult az eltarthatósághoz. Valószínűleg burgonyás ételt is gyakran főztek, mert ősztől az új burgonya megjelenéséig 14 zsákkal használtak fel, pontosabban novemberben ennyit tároltak be télire. A zöldségfélékkel ellentétben a húsok tartósítása nyáron jelentett gondot. Ezért, ha nem frissen vásárolták akkor a füstölt, a pácolt, de füstöléssel tartósított húsokat májustól a szellős, hűvös hambárban. hamu közé pakolták. Tekintettel arra, hogy ez a háztartás nagymértékben a saját gazdaságban megtermelt nyersanyagokra, tehát önellátó gazdálkodásra támaszkodott, az étkezésben nagy szerepet kaptak a baromfifélékből sütött és főzött ételek. Főként csirkét, kappant és libát fogyasztottak. A kacsa és a pulyka csak az alkalmi ünnepek: a vendégségek, társasvacsorák étlapján kapott helyet. A tejtermékek közül a vajat, a tejszínt és a tejfölt főzéshez és sütéshez is használták. Adatközlőnk a tarhó gyakori fogyasztására is emlékszik. Mindezeket a beszállított tejből házilag készítették. Arra. hogy naponta mennyi tejet kértek a gazdaságból, vagy esetleg máshonnan, sajnos nincsenek adatok. Minthogy Hoffer Imre gazdaságában tehenet is tartottak, úgy gondoljuk, a tanyás gazda igény szerint küldött tejet a városi házba. Mivel ezért nem kellett fizetni, a háziasszony nem vette fel az elszámolt tételek közé. Azt viszont már felírta, hogy 2 liter tejfelből köpülődött fél kiló írós vaj, ami a házi készítést igazolja. Szólni kell még a befőttekről. Többnyire mind a hétköznapi, mind az alkalmi ünnepek étkezésében előfordultak, bár erre csak a 72