Bánkiné Molnár Erzsébet: Polgárok Kiskunfélegyházán 1890–1913. Bürger in Kiskunfélegyháza 1890–1913. (Studia Folkloristica et Ethnographica 38. Debrecen, 1996)

másra nem is nagyon jó földecskéje. A redemptusi érték- és jogrend szerint nem vonatkoztak rá még a jászkun örökösödés szabályai sem. Szőlőt lányok is örökölhettek, s nem járt utánuk sem gazdasági, sem politikai redemptusi előjog. Igaz. ezek a hajdani kiváltságok 1853-tól formálisan már nem léteztek, de a helyi szokásjogban tovább éltek, s a rangot változatlanul a tőkeföld vagyon jelentette. A helyi telekkönyvben pontosan nyilvántartották minden egyes rögről, kinek az eredeti vakságába tartozott. Ha valaki eladott egy darab szántóföldet. akkor váltsági földet adott el a hozzátapadt jogokkal együtt. Hoffer Adolf az első tőkeföldet 1860-ban. Herédi Szabó István váltságából, Herédi Imrétől vásárolta meg. A 27 kh 284 D-öl terület 34 ft 28 kr redemptiós értéket képviselt. Még ugyanebben az évben kiegészítette 2 kh. 818 D-öllel, ifj. Bános Márton váltságából. Az eladó, Karsai Mátyás volt. Az 1860-as évet tehát 29 kh. 1.102 D-öl megvásárolt váltsági. azaz tőkefölddel zárta. Újabb lehetősége földszerzésre öt év elteltével nyílt. 1865. tavaszán ugyancsak Herédi Szabó Imre váltságából Herédi Imrétől vette meg az előzőleg megvásárolt föld melletti 4 kh-as területet. A következő évben a ferencszállási pusztán legeltetési jogot szerzett: 1 tehénjárást, Falábú Jánostól és 1 tehénjárást. Illés Sándortól. Ferencszállás pusztát a redemptio idején nem osztották fel tőkeföldekre, hanem mint közösen megváltott területet legelőként hasznosította a település. A közbirtokossági kezelésben hagyott legelőt. évekig tartó jogi viták és társadalmi konfliktusok után. 1855-ben osztották fel a belső tőkefölddel rendelkező egykori redemptusok között a redemptiós váltság arányában/

3 A felparcellázott pusztából kihasították a város részére Szentkutat, a Nyomási a Ferencszállási tó környékét, a Postatilalmast és 200 kh-at. A többi területet Lépésy János orosházi mérnök tervei alapján dűlőkre tagolták, és 1855. november 17-én egyéni tulajdonba adták. A tulajdonviták lezárulta után e területen is megindult az ingatlanforgalom, s ez által újabb lehetőség nyílt a földszerzésre. Hoffer Adolt a ferencszállási XX-as dűlőben három tulajdonostól összesen 45 kh. 273 D-öl területet vásárolt meg. Ezzel - a szőlő nélkül - földtulajdona 83 kh. 794 D-öl lett, amelynek összes váltsági 33 Részletesen feldolgozta a pusztafelosztások problémakörét. Fekete János. 19X1. 42