Bánkiné Molnár Erzsébet: Polgárok Kiskunfélegyházán 1890–1913. Bürger in Kiskunfélegyháza 1890–1913. (Studia Folkloristica et Ethnographica 38. Debrecen, 1996)

termelés a határ 70 %-át, a rét és legelő 24.30 %-át, a kert és a szőlő mindössze 2,4 %-át foglalja el. A határ megoszlása művelési ágak szerint kh-ban!7U Év Szántó Kert Szőlő Rét Legelő Erdő Nád Egyéb Összesen 1895 49619 128 1634 8209 8964 613 92 1411 70670 1908 43659 26 2113 12313 2857 670 191 1500 66420 A határ művelését a tulajdonosok végzik illetve végeztetik, de jelentősek a haszonbérbe adott területek is. A haszonbéres földek változó nagyságrendben a teljes határ 17-20 %-át teszik ki. A birtokkoncentráció változatlanul alacsony. 1895-ben a teljes határterület 3.452 gazdaságra oszlott, amelyek közül mindössze 80 haladta meg a 100 kh-at, 1900-ra ez utóbbiak száma 96-ra emelkedett. A földbirtoklás a 100 kh-on felüli gazdaságok esetében jelentős folytonosságot mutat. E birtokok 90 %-a a hajdani redemptus családok kezén van, akik továbbra is főfoglalkozású gazdálkodókként, mint földbirtokosok ebből élnek. 1895-ben csupán mutatóban fordul elő e nagyobb birtokosok között olyan, aki nem főfoglalkozású gazdálkodó. A tisztviselők közül egyedül Hoffer Imre birtokolt 100 kh-n felüli területet. A 100 kh-on felüli földterületet birtokoló 3 ügyvéd közül kettő szintén redemptus család tagja, a város két legtekintélyesebb családjához, a Fazekas illetve a Szabó családhoz tartozott. Rajtuk kívül még egy kocsmárosnak, Bakos Sándornak sikerült 100 holdon felüli birtokra szert tenni. 1.000 kh-on felüli birtokkal hatan rendelkeztek. 1.829 kh-as birtoka volt Dessewffy Ottó örököseinek, amelyen gróf Dégenfeld Ottó gazdálkodott. 2.131 kh-as birtoka volt Sváb Imrének. Három „ezerholdas" földbirtokos ősi redemptus család utóda. A Bánhidy család a legnagyobb redimáló család Félegyházán, István, a család seniora 2.004 kh-on gazdálkodott. Hasonló múltra tekintett 7 Gazdacímtár 1897. Magyar városok... 1912. 14