Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Földhasználat. A redemptusi jogok érvényesülése a földhasználatban - Legelők

Mivel a jól jövedelmező állattartás a birtokosok és a földnélküliek megélhetését is segítette, ezért a gazdasági gyűlés újabb puszták bérbevételét tartotta szükségesnek. Az állatállomány alakulása 1752-1770: Társadalmi rétegek Állatfajta 1752 1760 1770 Redemptusok szarvasmarha 2581 4870 4803 Irredemptusok szarvasmarha 266 333 388 Zsellérek szarvasmarha 314 107 Redemptusok juh 2674 5633 5710 Irredemptusok juh 379 24 142 Zsellérek juh 90 Redemptusok ló 619 1238 1532 Irredemptusok ló 93 175 276 Zsellérek ló 122 69 Redemptusok sertés 410 292 390 Irredemptusok sertés 15 1 4 Zsellérek sertés 2 Félegyháza legkorábban Mérges pusztát vette bérbe. A puszta kaszálással is hasznosítható területe 2642 kh és néhány négyszögöl volt. Minőségét elég gyengének tekinthetjük, hiszen holdanként csupán két mázsa szénatermést vallottak be. Ez még akkor is nagyon kevés, ha figyelembe vesszük, hogy az 1787-es bevallás a II. József uralkodása alatt megnövekedett katonai beszállásolásoktól való félelem miatt bizonyára kevesebb a valóságos termésnél. Teljesen terméketlennek jelentettek ugyanebből a pusztából 1484 kh és 1544 Döl területet.

26 A rossz minőségűnek nyilvánított pusztán marhákat tartottak. Két falka barom legelt ott, két járásban. Mérges mellé már 1749-től bérelték Szentlászló puszta hatodrészét Jászfelsőszentgyörgytől, Halas városától pedig Szarkás pusztát. Ez utóbbinak az első három éves ciklusban még 250 Rft volt a bérleti díja, a másodikban már 300 Rft, a harmadik ciklusban pedig 26 BKML. Kf. Lt. Lad. 27 Cs 9. Sz 16./1787. 78