Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Földhasználat. A redemptusi jogok érvényesülése a földhasználatban - Szántóföldi földművelés - Termelési technológia, művelési mód

termésről olvashatunk, ez kilogrammra átszámítva 12 768 kg,

17 egy évvel korábban viszont 289 csomó dohányt írtak össze. A szántóföldi gabonatermesztés intenzívebb kultúrákkal való vegyítésére vagy felváltására csak néhány gazda vállalkozott. A XVIII. század végén nem csupán belterjes növénytermesztéssel, a termést javító trágyázással és a növényvédelemmel is alig foglalkoztak. Az ugar legeltetésével, s a tanya körül tartott, a tarlóra hajtott állatokkal nem csak a takarmányozást, bizonyos mértékig a föld termékenységének javítását és a trágyázást is megoldottnak tekintették. A trágyaszórást, a természetes módszer mellett, csak a század végén alkalmazták. 1797-ben egy hasznavehetetlen 8 kh-as szegletföldet, amin a vevő a juhait kívánta fejetni, azzal a feltétellel adott el a gazda, hogy a 130 Rft-os vételár mellé részt kért a keletkező trágyából, mert azt a saját megmaradt földjének javítására akarta fordítani.

18 A növényvédelem főként a kártékony állatok, a sáskák és a hernyók irtásában merült ki. Kártékony állatokhoz sorolták a dúvadakat és a verebeket is. Rendszeresen jászkun kerületi előírásokkal követelték meg, hogy évenként egy-egy személy hány verébfejet köteles beszolgáltatni a verébirtás bizonyságaként. A szőlőkbeli hernyóirtás megtörténtét pedig a szőlőbíráknak kellett ellenőrizniük. Ha valaki a megszabott határidőig - általában húsvétig - nem vagdalta le és égette el a hernyós ágakat, annak büntetésül az egész gyümölcsfáját kivágatták, és elégették. Ebben az időszakban még úgy gondolták, hogy a méhek is kárt okoznak a szőlőkben. A galambosi szőlősgazdák kérésére az ott tartott hat kaptár méhet is kitelepíttették, és a tanács elrendelte a méhek szőlőbeni tartásának tilalmát.

19 Természetesen nem kell azt gondolni, hogy a méhészkedés teljesen ismeretlen volt. Az 1790-es években már több jászkun településen tanyai méhészkedésről vannak adatok,

20 de a méhek hasznát a virágok beporzásában alábecsülték. 17 Bagi, 1991. 98-100. 18 BKML. Kf. Lt. Prot. Pol.9. 153./1797. 19 BKML. Kf. Lt. Prot. Pol. 10. 166./1803.; 1771-ben Bécsben a királynő parancsára olyan iskolát létesítettek, ahol a méhek hasznáról és a méhészetről tanulhattak. Ide a Jászkun Kerületből is toboroztak tanulókat. BKML. Kh. Lt. Prot. С. IV. 180. Szilágyi, 1966. 81. 73