Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Földhasználat. A redemptusi jogok érvényesülése a földhasználatban - Szántóföldi földművelés - Termelési technológia, művelési mód

Termelési technológia, művelési mód A művelési módról keveset tudunk. A szántóföldön rozsot, kétszeres búzát, tisztabúzát, árpát vagy zabot termelnek, de itt kapott helyet a len és kender is. Nyomáskényszer nincs. Inkább a földminőség és a szokás alakítja a gabonatermelést. A megmaradt források azt valószínűsítik, hogy legtöbben az őszi-tavasziugar forgórendszeres művelést alkalmazták. Néhány fennmaradt bérleti szerződésből arra következtetünk, hogy az őszi vetés alá évenként háromszor szántottak, s a búzát és az árpát ó'szi szántásba, a zabot tavasziba vetették. A termés átlagosan öt-hatszorosa volt az elvetett magnak. A helyben megtermelt gabonából 9-10-ed rész jutott eladásra, a többi a tulajdonos családjának, az alkalmazott munkaerőnek és a beszállásolt katonaságnak az élelmezésére kellett.

14 A szántóföldi növénytermesztésben a gabonatermelés dominált, de aki változtatni akart, az megtehette. A földhasználat módját teljes mértékben a gazda szabta meg. Jól példázza ezt ifj. Almássy Pál esete. Almássy segített Félegyházának Páka pusztán bérletet szerezni, ezért úgy gondolta, méltó jutalmat várhat a várostól. Kérte tehát, hogy Ferencszálláson kaphasson fél sessio tokefoldet az utána járó kaszálóval és redemptusi jussal. Ám a város határozottan elutasította a kérést, mondván az adófizető lakosok is szűkölködnek a földben, másrészt most már minden darab föld valamelyik redemptus magántulajdona, ami felett a tanács nem rendelkezhet. Kérelmében, Almássy arról is panaszkodott, hogy a meglevő félegyházi földje szántásra nem alkalmas, ezért is szeretne újabb földet kapni. A tanács ezt az érvet is visszautasította, mondván, ha a kérelmezőnek nem elég a gabonatermő földje, annak nem a föld terméketlensége vagy csekélysége az oka, hanem az, hogy a meglévő szállásföldje ekével élhető jelesebb részét szőlőnek, szilvának, erdőnek, veteményes és dohányos kertnek „fordította, holott a község már ezelőtt szőlőföldet is [melyet az úr eladott] osztott, s veteményes kertet is juttatott."

15 14 BKML. Kf. Lt. A11. С 2. F 4. №8./1788. 15 BKML. Kf. Lt. Prot. Pol.7. 42./1789. 71