Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Földhasználat. A redemptusi jogok érvényesülése a földhasználatban - Szántóföldi földművelés - A szántóföldi földművelés üzemszervezete

A nagyobb gazdák esetenként veremben és hambárban is tárolták a gabonájukat. Keserű Ferencnek 1799-ben bekövetkezett halála után a nagyobb tanyáján két sírveremben 900 véka árpája és zabja maradt, 900 véka búzáját viszont a kisebb tanyáján két hambárban tárolta.

9 A szalma és széna helye a takarmányos kertben volt. Takarmányos kertek voltak a Nyomáson, de a tanyák mellett is. Keserű gazda kisebb tanyáján, amely fél sessio (70 kh) földhöz épült, a „jó készületű" házat két hambár, egy nagy istálló, fészer és sertésól egészítette ki. A sertésólakról szinte kivétel nélkül azt olvashatjuk az egykori hagyatéki leltárakban, hogy hidasólak. Ezek az építmények lényegében talpgerendán álló, szétszedhető és szállítható, fából készült ólak. Egy vagy két osztatúak, aszerint, hány disznót hizlaltak bennük. Kifutó karámjuk nem is volt, a vályút is bent az ólban helyezték el.

10 Sokan azt tartják, hogy a hidasólak a fában gazdag vidékeken terjedtek el. Félegyházi meghonosodásuk cáfolja e hiedelmet. 9 BKML. Kf. Lt. № 18 Caps. 2. Fase. 9- №20./1799. 0 Szabadfalvi, 1991.159-160. 68 Megrakják a szekeret