Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Földhasználat. A redemptusi jogok érvényesülése a földhasználatban - Szántóföldi földművelés - A szántóföldi földművelés üzemszervezete

szállásokból alakultak ki. Itt az első tanyákat a földművelés megkönnyítése miatt építették, s csak később váltak az állattartás helyszíneivé is. A tanyaföldeken - nevezzük így most már a tőkeföldeket - kiki szabadon gazdálkodhatott. A gazda ugarforduló beiktatásával vagy kihagyásával is termelhetett, a szerint, ahogy a föld termőképessége vagy saját gazdasági érdeke megkívánta. Az 1828-as Regnicolaris Conscriptióban mégis azt olvashatjuk, hogy „hic loci très suit calcature", azaz „itt helyben három nyomás van". Az összeírás e kitételét csak úgy értelmezhetjük helyesen, ha azt a tanyaföld használati módjára és nem egy határközösségre vonatkoztatjuk, hiszen ez utóbbi a félegyházi szántóföldek használatában nem létezett. Ebben az értelemben az összeíró megjegyzése megerősíti egyéb dokumentumaink adatait, amelyek szerint a tanyaföldeken őszi és tavaszi vetésű növényeket termeltek, egy sávot pedig ugarnak hagytak. Az ugart egyszer szántották, s a kisarjadt növényzetet a tanya körül tartott állatokkal legeltették, de kaszálhatták is. A szántóföldi földművelés üzemszervezete A XVIII. század végén a Jászkun Kerületben 188 km

2-re jutott egy település, Békés vármegyében 180 km

2-re, egyanekkor az országos átlag 18 km

2 volt." A vidék ritka településhálózata, a hatalmas határ, és a belterület intenzíven növekvő népsűrűsége a tanyásodás terjedését indukálta. Félegyházán az első szántóföldi tanyák a földek birtokbaadását követő egy-két éven belül felépültek, a gazdák ha kezdetleges körülmények között is, de tanyás gazdálkodást folytattak. Annak ellenére, hogy a népesség jelentős része jászsági származású volt, nem vált jellemzővé a nagycsaládos életmód, azaz 2 Orosz, 1988. 62