Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Földhasználat. A redemptusi jogok érvényesülése a földhasználatban - Szántóföldi földművelés

Tanya és lakói ben, a tőkeföldet kertföldnek, élőkertföldnek, élőföldnek is nevezték, de ilyenkor mindig leírták, hogy a földet az eladó minden hozzá kapcsolt jogokkal adja el. A nyelvi megfogalmazásnak ez a precizitása bizonyítja, hogy a kertföld kifejezés nem hordozta azt a jogi tartalmat, amit a kiváltságolt településen oly meghatározó tőkeföld hordozott. A kertföld elnevezés sokkal inkább a föld művelési ágára utalt, s a helyi viszonyoknak megfelelően éltette tovább a környező mezővárosokban - Kecskeméten, Nagykőrösön - meghonosodott „mezei kert" kifejezést. Az említett mezővárosok mezei kertjei ugyanúgy a szántóföldi földművelés és a tanyás gazdálkodás helyszínei voltak, mint a félegyházi kertföldek, azaz a redemptusi jogokat hordozó tőkeföldek. Tekintettel arra, hogy a tőkeföldeket nem határközösségben használták, művelésükben nyomáskényszert sem alkalmaztak. A nyomáskényszer hiánya a XVIII. században még inkább kivételnek számít, mint általánosnak. A redempcióban Félegyházához hasonlóan résztvett, s a félegyházi lakosság nagy részét 60