Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Egy redemptus gazdaság működése a gazda feljegyzései alapján - Életlehetőségek a redemptus gazdaságban

villások, nyomtatók és kapások, ide sorolhatók a vályogvetők és a kővágók is. Sokszor a végzett munkafajtáról csak annyi derül ki, hogy „nyári munka". Bérük - bár a napszámosok közé tartoztak - nem minden esetben napszámbér. A kaszálást például öt napos egységben számolta. Ennél kevesebb időre kaszást nem fogadott. Ötnapi kaszálásért járt egy birka. A részeseknél, akik aratást vagy más betakarítási munkát végeztek, sajnos nem tudjuk hány rész volt a munkabér, hiszen a végzett munka ellenértékét forintosítva fizette ki. Alkalmi munka volt a vályogvetés, méghozzá igen rosszul fizetett alkalmi munka. Ha a vályogvetés nagyon nehéz munkáját összehasonlítjuk a talán legnehezebb mezőgazdasági fizikai munkával, a kaszálással, úgy tűnik a kaszást jobban megfizették, mint a vályogvetőt. A kaszásnak őszi búza kaszálásért kilenc napra két forint járt, a vályogvető 120 db vályogért két krajcárt, 10 000 vályogért két forint negyvennyolc krajcárt kapott. Ez utóbbinál még azt is be kell számítani, hogy a vályogvetéshez legalább két ember kell. Nem tüntettük fel a táblázatban a mestereknek adott megbízásokat, bár bizonyos értelemben ezek is alkalmi munkák. Nem tekinthetjük másnak például a „Szvátsek takácsnak munkára adódott" juhot. Ez esetben nagy a valószínűsége annak, hogy az októberben megkapott birkáért a takács, a téli időszakban, Horváth Antal lenjét vagy kenderjét szőtte meg. Vagyis lényegében napszámbért kapott egy szakmunkáért. Az alkalmi munkások csoportjában - a béresekhez hasonlóan - több olyan személy is megtalálható, akik különböző években vissza-visszatérnek, vagy akiket egy éven belül többször is megfogadott a gazda. Ha személyhez kötjük a napszámosok számát, és nem tekintjük, hogy egy személy több évben is dolgozott Horváthéknál, akkor csaknem felére csökken a napszámos létszám. Visszatérően megfogadott kaszás volt: Ádám tornyos, Galambosi János, Harangozó Mihály, és Harangozó János. Többször alkalmazta különböző napszámos munkákra Keczer Gyurkát. Összesen kilenc személy töltött be öregbéresi pozíciót, de volt olyan év, pl. az 1795-ös, amikor két öregbérest alkalmazott. 224