Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

A Jászkun redempció

me lett. Ezt szolgálta az önkormányzat, ennek rendelték alá a privilégiumok értelmezését és alkalmazását. Aki a Jászkun Kerületben eladta a tŐkeföldjét, eladta vele a hozzá kapcsolt jogokat is. Ez a helyi alkotmányos élet alapjának tekinthető tétel és a privilégium teremtette meg a Jászkun Kerület egyedülálló, sajátos társadalmi rétegződését. A redempció után kialakult társadalomban teljes jogúak a redemptusok lettek, akik maguknak és utódaiknak tényleges összeg megfizetésével földet váltottak. A redemptusok nyerték el a választói jogot és ők lettek a választhatók. A megváltott, de tőkeföldként fel nem osztott földterületeket - közlegeló'ket, nyilas osztású veteményeseket - díjtalanul vagy jelképes díjért használhatták, a földvásárlásoknál elővételi jogot kaptak. Évi három hónapig gyakorolhatták a bormérés és a vadászat jogát, vásár és piactaksát nem fizettek s mentesek voltak a rév és vám fizetésétől is. A földváltáshoz az egy-egy helység által vállalt keretösszeget az ott élők anyagi erejük szerint szabadon adták össze. Ebből következett, hogy a lakosok redempcióban való részvétele már az 1745-ös megajánláskor változó mértékű volt. A vonzó részletfizetési lehetőséget kihasználva sokan többet vállaltak, mint amennyit teljesíteni tudtak. Ezért már 1752-ben - ekkor még a teljes kifizetés meg sem történt - úgy határozott a Jászkun Kerület közgyűlése, hogy akik legalább 20 Ft értékű földet nem váltottak, a „Districtusok [Jászkun Kerület] privilégiumával és útlevelével" nem élhetnek,

3 vagyis ezeket a személyeket nem tekintették redemptusoknak. A redemptusok helységenként redemptus birtokosságot alkottak, ami 1848-ig azonos volt a politikai községgel. A privilégium a politikai községnek is számos jogot biztosított. Az önkormányzati jog mellett gazdasági téren a bénéficia regálék (kocsmatartás, mészárszéktartás, halászati jog stb.) kezelési jogát emeljük ki. A beneflciumokból származó jövedelemből fizették a helységek - többek között - a nádort megillető évi 12 000 Rft-ot, s BKML. (Bács-Kiskun Megyei Levéltár) Kiskunhalas levéltára (Kh. lt.) Protocollum Currentaletom. 1. p. 20.1752. 20