Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Egy redemptus gazdaság működése a gazda feljegyzései alapján - Gazdaság, gazdálkodás

1793-tól pedig mint redemptusgazdát a járulékföldek is megillették: egy lánc nyilas kaszálót kapott Ferencszálláson. A kaszáló később növekedett, hol három, hol két lánc, s ehhez járultak az egyéb a köles, a dinnye vagy kukoricaföldek, amelyeket szintén meg kellett művelni. 1794-ben az apjától örökölt három lánc bika-hegyi földet beültette szőlővesszővel. A munkát 29 forintért és 8 véka búzáért öt férfi végezte el úgy, hogy a megalkudott összegbe a vesszőt is maguk szedték. Ha a búza árát az előző évből kiindulva vékánként harminc krajcárral számoljuk, akkor a három lánc puszta föld szőlővel való betelepítéséért 33 forintot fizetett ki. Ez az összeg az öregbéres egész évi bérének 80%-a. Az 1794-es évben egyéb változtatást is végzett a gazdálkodásban. A fejősjuhászt nem a korábbi évhez hasonló rögzített bérért fogadta meg, hanem konvenciósnak. A juhász az előállított tejtermékekből kapott meghatározott részt. Azt mondhatjuk, bizonyos mértékig érdekeltté tette fejősjuhászát a jószág gondozásban. Az 1793. december 21-én kötött megállapodás szerint az éves konvenció: 100 lat só, 25 lat szalonna, 3 véka liszt, 1 véka bab, 30 lat hús, 2 véka kása, 30 szál gyertya és egy sajtruha volt. Ezért Sáfrán János feleségével együtt 173 fejős juhot látott el, és készítette azok tejtermékeit. Az üzlet jónak bizonyult, mert a juhász az első félévben júniusig 170 icce vajat és 11 mázsa sajtot, júniustól október 18-ig 837 lat sajtot - ide számította a leadott 64 lat túrót is - és 143 icce vajat adott le. A következő évben minden juhtól egy icce vajat és húsz juh után egy sajtot kért a juhásztól. Egyelőre nem tudni miért, két év után új fejősjuhászt fogadott, akivel ismét éves bérben állapodott meg, ami mellé a juhász megkapta a vasárnapi tejet is. Horváth Antal vállalkozó kedvét mutatja, hogy 1797-ben kertészt is alkalmazott. Bár a naplóban nem nevezi meg, bizonyára dohánykertészről van szó, hiszen ebben az időszakban jelennek meg Félegyházán az első dohánykertészek. Azt, hogy a gazdaság gyarapodott, megállapíthatjuk az 1798-as évben szegődtetettek számából is. A naplóvezetés ötödik évében csak készpénzben 123 Ft-ot fizetett ki alkalmazottainak, az 1793-ban 205