Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Egy redemptus gazdaság működése a gazda feljegyzései alapján - Gazdaság, gazdálkodás

1793-ban meghalt az édesapja, s ekkor a kiházasításkor kapott vagyon mellé megörökölt a kisszállási ősi földből 35 kh tőkeföldet és három lánc bika-hegyi szőlőt. Sajáttulajdonú földje után redemptussá vált, s a továbbiakban csak rajta múlott, hogyan kamatoztatja a redemptusokat megillető gazdasági és politikai jogait. Redemptusi földje mellé 1891től Pákán egynyolcad telket (17 kh) bérelt, évi 5 Ft 43 krajcárért. 1792ben osztott földként kapott két lánc puszta szőlőföldet. Ezek mellé járultak az évenkénti nyilas osztású földek. 1794-ben Horváth Imre legidősebb fiának, Mihálynak 35 kh-as örökségét megvette három öccse: Antal, László és Imre. Antal a vételárba befizetett 200 forintjáért 10,5 kh-at kapott. Ebben az évben meghalt Antal édesanyja, Mihalovits Borbála. A néhai Mihalovits Márton (Borbála apja) által redimált másfélhetedrész földből a három Mihalovits fiú mellett egy részt Mihalovits Borbála Horváth nevet viselő örökösei kaptak. A kérdéses föld azonban zálogban volt Tarjányi Pálnál, illetve annak Mihály fiánál. A zálogpénzt - 600 Ft-ot - 1798-ban Mihalovits András, Horváth László és Horváth Antal közösen viszszafizették, s ezzel az ősi Mihalovits földet meguknak visszaváltották. Ténylegesen mégsem azt, mert azon már tanya állt, amit Tarjányiak nem engedtek megváltani. így a személyenkénti 15 zsákos földet más helyen kapták meg. László részét Horváth Antal 1820-ban 1320 Ft-ért vette meg. Tudjuk, hogy egy rész kb. 27 kh volt, vagyis 1798-ban 27 kh-al, majd 1820-ban is ismét ennyivel gyarapodott Antal birtoka.

3 Saját tőkeföldje mellett Rézcsengő szíjjal (KM. Ngy. 73.46.1) BKML. Kf. Lt. Arc. 16. Cl. F8. №103./1821. 201