Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Egy redemptus gazdaság működése a gazda feljegyzései alapján

EGY REDEMPTUS GAZDASÁG MŰKÖDÉSE A GAZDA FELJEGYZÉSEI ALAPJÁN A mintaként kiemelt parasztgazdaság tevékenysége, családi meghatározottsága mellett szervesen illeszkedik a település táji és társadalmi adottságaihoz. A kialakított munka- és üzemszervezete a nagyhatárú alföldi mezővárosok paraszti gazdálkodásának hatásait éppúgy magába olvasztotta, mint a helyi kiváltságokból fakadó lehetőségeket, jogokat és szokásokat. E családi gazdaságok, a helyi vezetés szabályozó tevékenységét elfogadva, szervesen betagolódtak a település gazdasági életébe. Legfőbb meghatározójuk a szabadhasználatú földtulajdon és a nagymennyiségű bérmunka igénybevétele, olyan patriarchális irányítással, amelyben elsődleges értékképző a munka. Az a paraszti munkavégzés, amelyben az alkalmazottak és a családtagok munkája egymást erősítve, kiegészítve szolgálta a gazdaságot. A gazda a családjának és alkalmazottainak is ura és patrónusa volt. A XVIII. század végére Félegyházán kialakult életképes családi gazdaságok között nem tekinthető egyedinek és különlegesnek a Horváthéké. Számos más redemptus családot is bemutathatnánk, ha nem volna kiválasztásuknak olyan oka, amely a történelmi hitelességet elsődlegesen alátámasztja. A szerencsés véletlen és a sors kifürkészhetetlen kegye, hogy megmaradt Horváth Antal sajátkezűleg vezetett gazdasági naplója. Olyan dokumentum ez, ami a parasztgazdaság hétköznapjait a gazda szemével tárja a kutató elé. Bár az idő kerekét nem lehet visszaforgatni, az olvasó mégis úgy éreztheti, visszarepült a XVIII. század végére. Horváth Antal sorait követve észrevétlenül maga is gazdálkodik, számol és 197