Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Mezővárosi életforma - Városkép a XIX. század első felében

Félegyháza városképe az 1830-as évekből. Céhlevélhez készült rézmetszet kutak helyébe „szirvárványos" kutakat készíttettek. Közülük az első a vásár területén állt, mert itt, a Bika-kútnál volt a legjobb ivóvíz.

55 Új pékházat (1826), új kocsmákat is építenek.

56 1828ban a Jászkun Kerület közgyűlése engedélyezte a város számára az Ispotály felépítését, s 1830-ban már el is készült a klasszicista stílusú épület. Az Ispotály a város első szociális intézménye volt, s szegényápolóként is működött. Itt helyezték el a magukra maradott betegeket, s a saját ellátásukról gondoskodni képtelen szegényeket, elesetteket. Fenntartását részben adományokból, részben városi költségvetésből finanszírozták. Erre az időszakra annyira megnövekedett a népesség száma, hogy az egytornyú templom már szűknek bizonyult. Az új templom építésére azonban még sokáig nem került sor. 1831-ben Hild József 400 ezüst forintért elvállalta az építkezés irányítását, de a döntést elnapolták. Szivárványos kútnak nevezték Félegyházán a kézi szivattyúval működő kutakat. BKML. Kf. Lt. Prot. Pol. 7. p. 25-26./1789. 1805-ben épült fel az Aranyhegyi kocsma, 1827-ben Hekkel Ábel Betéri Kocsmája.; BKML. Kf. Lt. Tan. ír. Arc. 8. Caps. 3. Fase. 4. №1./1805.; Uo. Lad. 64. Cs7. Sz.l2./1827. 170