Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Mezővárosi életforma - Életmód és mentalitás

1789-ben a városban összesen 35 száraz- és szélmalom van, de a molnárok céhe az ácsokkal és kőművesekkel együtt majd csak 1841-ben alakul meg. A helyi mesterek számát gyarapították a beköltözők. Szinte minden évben bebocsátást és lakosi jogot kért néhány kézműves mester. Lakosi jog nélkül nem csak házat nem vásárolhattak, céhbe sem állhattak. A helyi tanács általában támogatta betelepedésüket, különösen, ha olyan mesterséget folytattak, amilyen még nem vagy kevés volt Félegyházán. A távoli Csehországból kért bebocsátást a prágai lakos, Nováki József kötélverő,

22 a Pest megyei Alsó-Némediből érkezett az első késes mester, Kaszap István. Téglaégető mestert 1777-ben maga a tanács hív a városba. Végh Ferenc Kecskemétről érkezett Félegyházára, és remeklésként először kiégetett egy kemence téglát, hogy mindenki láthassa, valóban érti a mesterségét.

23 A városiasodás velejárójaként egyre több kézművest tud eltartani a helyi kereslet, s a boltok kínálata is változatosabb, gazdagabb lett, de a legfőbb beszerzési forrásnak megmaradtak a vásárok. Életmód és mentalitás Az iskolai oktatást 1768-tól világi tanítók végzik, 1770-től a fiúkat tanító két iskolamester mellé alkalmaztak egy személyt a lányok tanítására. Ezek az iskolák még csupán két osztályos grammatikai iskolák voltak, ahol a gyermekek néhány erkölcsi alaptételt, bibliai ismeretet megtanultak, de az írás-olvasás elsajátítása sokuknak nem sikerült. 1779-től Félegyházán is bevezették a három osztályos nemzeti iskolai oktatást, de a második osztályt csak 1783-tól nyitották meg, addig csupán az első és a harmadik osztályban tanítottak. A három tanító alkalmazásával, akik között már helyi redemptus családból származó tanító is van 22 BKML. Kf. Lt. Prot. Pol. 8. p. 210./1792. 23 BKML. Kf. Lt. Arc. 23. Cl. F8. №1./1777. 148