Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)
Mezővárosi életforma - Városkép a XVIII. században
válás idején már kialakult az utcarendszer. A központi tér a templom és a városháza között volt. A legmódosabb redemptus gazdák házai és a középületek a központi részhez közel, az országút által elválasztott első és második tizedben álltak. Kőből vagy égetett cseréppel fedve még alig építkeztek, de a tűzveszély miatt a tanács ragaszkodott ahhoz, hogy legalább a kéményeket kőből építsék. A helyi rendfenntartó közegek a tizedesek, a hadnagyok és a politikai inspektorok folyamatosan ellenőrizték az építési statútumok megtartását. A középületek és a lakóházak kéményeinek tisztítására a tanács fogadott kéményseprőt. 178586-ban Landerer György kéményseprő a középületeken darabonként hat krajcárért ötvenhat, a lakosok házain pedig darabonként négy krajcárért négyszáztíz kőkeményt tisztított. 7 A századforduló évtizedeiben jelentősen megnövekedett a település. 1807-ben a középületeken már nyolcvanöt, a lakosoknak 1160 kéménye után fizettek kéményseprési díjat. 8 A város terebélyesedése egyre több városrendezési problémát is felvetett. A városközpontból sugarasan kiinduló hosszú utcákon sorakozó fésűs beépítésű telkek kezdetben még kerítetlenek, a századvégre azonban már többségében kerítettek voltak. Az átlagosan 312 négyszögöles porták (26xl2öl) 9 egysoros, később kétsoros utcákat alkottak. Ezeken a hosszú utcákon a bábák nem tudtak elég gyorsan eljutni az édesanyákhoz ha szüléshez hívták őket. 1801-ben a bábák kérésére a hosszú utcákat keresztben öszszekötő gyalogközöket nyitottak. Ettől kezdve az építkezéseket és telekosztásokat is e rendelkezéshez igazították. Elrendelték, hogy az „ezután osztandó Ház Fundusok között minden 15 ház után kereszt utca hagyasson" 10 . Az új keresztutcákat már olyan szélességben alakították ki, hogy azokon szekérrel is áthaladhassonak. A város önkormányza a városkép alakulását közvetett és közvetlen módon is szabályozta. 7 BKML. Kf. Lt. №8. Caps. 1. №8./1785-1786. 8 BKML. Kf. Lt. Arc. 26. Caps. 2. N°10./l807-l809.; A söprési díj a közkémények után 15 krajcár darabonként, a lakosok kéményei után 8 krajcár. 9 Fekete, 1974.18. 10 BKML. Kf. Lt. Prot. Pol. 10. p. 28./1801. 142
