Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Félegyháza újratelepülése 1743–1745 között

Félegyháza újratelepítéséhez legtöbb lakost adó helységek: Jászfényszaru 73 fő 25,25% Jász Gál Szt. György ~ Jászalsószentgyörgv 21 fő 7,26% Kunszentmárton 21 fő 7,26% Jászberény 15 fő 5,19% Jászszentgyörgy ~ Jászfelsőszentgyörgy 13 fő 4,49% Jászárokszállás 10 fő 3,46% Jászladány 10 fő 3,46% Abony 9 fő 3,11% Rékas ~ Zagyvarékas 6 fő 2,07% Kecskemét 5 fő 1,73% Jánoshida 4 fő 1,38% Adacs 4 fő 1,38% Ságh 4 fő 1,38% Jászapáti 3fő 1,03 % Terbegéc 4 fő 1,38% Kata ~ Nagykáta 3fő 1,03% Szele -Tápiószele 3fő 1,03% Vecse -Dunavecse 3fő 1,03 % Táblázatunkból is látható, hogy a betelepülők többsége a Jászságból és Pest megyéből költözött át. Jászfényszaru és Jászalsószentgyörgy mellett a legnépesebb csoport Kunszentmártonból érkezett. Összességében megállapítható, Félegyháza megszállása csaknem 60 helységből s etnikailag sem egységes vidékről történt. Az új település e korabeli teljes népességszámát nem ismerjük, hiszen az összeírt 289 személyhez különböző létszámú családok tartoztak, de az is előfordulhatott, hogy az átköltöző egyedülálló volt. Telepeseink arra kaptak engedélyt, hogy évi 72 forint bérleti díjért Ferencszállás pusztán emeljenek falut maguknak. Csakhogy Ferencszállás pusztát akkor Kecskemét bérelte, és nem mondott le róla. Az új telepesek ezért a szeged-budai fő13