Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Lakhatás, lakosi jog

felelő, háromosztatú vertfalú vagy vályogházakat az utcák rendje szerint végükkel az utca vonalára építették. Házhelyet kétféle módon lehetett szerezni: szabadforgalomból vásárlás útján, vagy tanácsi döntés alapján a közös használatra kihagyott szabad földből, meghatározott taksáért. Ez a taksa a XVIII. században Félegyházán három forint volt, míg a vételár a hatvan forintot is elérte, természetesen ennél kevesebb és több is lehetett. Nehezítette a saját házra vágyó helyzetét, hogy a házhely eladást a tanács tiltotta, ezért szabadforgalomban ilyen csak kivételesen fordult elő, vásárolni kész házat lehetett. A redemptusok könnyen megkapták a kért házhelyet, az irredemptusok, zsellérek és commoransok esetében viszont sorozatosan elutasították a kérelmezőt. Azoknak a földnélkülieknek, akik munkájukkal állatokat szereztek, a jószágok elhelyezéséhez saját portára volt szükségük. Két-három állatnál többel lakóként helyet találni nehéz volt. Az önállósodás és a gazdasági stabilizáció alapfeltétele lett a saját ház megszerzése. Ez egyben a zsellérek számára az irredemptusok közé emelkedés lehetőségét is megcsillantotta. A XVIII. században még előfordul, hogy nem redemptus is kapott a közös földből taksás házhelyet, a XIX. században ilyen esetről nem tudunk. Sőt arra is számos példa van, hogy azokat a redemptusokat, akik családos fiaiknak kérnek házhelyet, elutasítják, hogy az „idő előtti megválakozást" akadályozzák. Ezzel, mint már említettük, redemptussá válásukat is akadályozták. Ha beleolvasunk a tanács korabeli jegyzőkönyveibe, láthatjuk hogyan próbálkoztak újra és újra a saját otthon megteremtésében reménykedők. Az 1787. május 26-i tanácsülésen

3 Kalmár András, Polyák Ferenc, Török József redemptusok és Homoki József csizmadia három forint taksáért kaptak házhelyet, azzal a kikötéssel, hogy a házat kőkeményre építsék, és az istálló kvártélyozásra alkalmas legyen. Dents János a malma melletti szabad területet kapta meg. Nagy Mihály nem kapott házhelyet, és nem kapott a 3 BKML. Kf. Lt. Prot. Pol. 6. p. 161-162. 108