Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Földhasználat. A redemptusi jogok érvényesülése a földhasználatban - Nádasok

Nádvágás tolókaszával után 30 krajcárban állapították meg. Amikor a helység számára nem volt szükség a nádra a redemptusok saját maguknak szabadon arathatták. Többször felmerült, hogy a földrajzi helyzete miatt Ferencszállási tónak is nevezett Péteri tó nádját is a nyilas osztású járulékos földekhez hasonlóan kellene felosztani. Persze csak a redemptusok között, mivel Ferencszállás pusztával együtt a Péteri tó ferencszállási határba benyúló részét is megváltották.

78 A nád fontos tetőfedő anyag volt, a gyengébb minőségűvel pedig fűtöttek. A szenátorok szolgálataikért évente száz kéve nádat is kaptak, a lakosság pedig vásárolhatott. A redemptusok mindig olcsóbban juthattak hozzá, mint az irredemptusok. Átlagosan az irredemptusoknak 3 krajcárért adtak egy kévét, a reBKML. Kf. Lt. Prot. Pol. 4. p. 322./1775. BKML. Kf. Lt. Prot. Pol. 9. p. 333./1797.; Prot. Pol. 6. p. 99./1786. 102