Bánkiné Molnár Erzsébet: Nemesi közbirtokosságok a Kővár-vidéken. Vallomásos összeírás 1803-ból - Monumenta Muzeologica 1. (Kecskemét, 2007)

kális birtokok számát. Kő vár-vidék a megmaradtak között volt. 1719-ben az egész kővári fiskalitást a visszaváltás jogát fenntartva megkapta a Teleki család.

4 A Kővár-vidéki társadalom kiváltságai éppúgy régi királyoktól, fejedelmektől nyert szabadságjogok voltak, mint az ország belsejében megtelepült jászoké és kunoké.

5 A Districtus Kőváriensis kifejezés 1549ben, a kunok kerülete kifejezés 1648-ban jelenik meg. Ez utóbbit Rákóczi György erdélyi fejedelem írta le a szendrői kapitánynak küldött levelében.

6 Mindkét kerület élén főkapitány állt, s mindkét kerület kiváltságai katonáskodásért nyert szabadságokból fejlődtek ki. A jászok és kunok élére 1630-ban nevez ki főkapitányt a nádor, kővári kapitányt 1580-ban említenek először.

7 A két tisztség között a lényeges különbség az volt, hogy a jászok és kunok főkapitányához vár nem tartozott. A megnevezések hasonlóságán túl kevés rokon vonást fedezhetünk fel a két districtus között, mind a társadalmi, mind a gazdasági életük egymástól eltérő módon fejlődött. Kővár kapitánya a vár és a várőrség parancsnoka volt, s e mellett gazdasági, jogszolgáltatási és igazgatási feladatokat végzett. Olyan szerződéses tisztviselője volt a fejedelemnek, akinek közigazgatási és katonai főhatósága a nemesekre is kiterjedt. A védelmi feladatok ellátásán túl a vár értékét növelte a körülötte lévő uradalom, amit az udvarbíró irányított. Hatásköre gazdasági ügyekre terjedt, munkáját a különféle gazdasági tisztek és szegődményesek segítették. Ismerjük Kővár várának és tartozandóságainak 1705-ben kelt leltárát.

8 Ebben a várhoz tartozó allodiumban szántóföldeket, kaszálókat, erdőket, kocsmát és malmokat, csűrös kerteket sorolnak fel. Mindezekhez csatlakoztak a várhoz szolgáló, a fiskalitásba tartozó települések. A vár, melyről a vidék a nevét kapta, Butyásza település határában 407 méter magasban, a Lápos folyótól körbevett hegyen 3 EMBER Győző 1946. 481-482. 4 A család a XV. század első harmadától használta a Teleki nevet. A köznemesi család felemelkedése I. Teleki Mihály nevéhez fűződik, akit 1662-ben Kemény Simon, Kemény János fejedelem fia nevezett ki Kővár főkapitányának. I. Teleki Mihály hamarosan a vidék tekintélyes földesura lett. I. Lipót császár 1685-ben grófi rangra emelte, ekkor vette fel a széki előnevet. 1692-től a főkapitányi tisztséget a fia töltötte be, aki 1704-ben Rákóczi mellé állt, 1711-ben aláírta a szatmári békét. Kővár-vidék fiskális jogai 1719-ben jutottak a család kezére. II. Mihály fia János katolizált, ettől kezdve a család nem első tisztje az vidéknek, hanem a fiskális jogokért küzdő ura. 5 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 2005. 22. 6 GYÁRFÁS István 1992. IV. 241. 7 A kapitány a várnagy tisztét foglalta el, de már nem annak magánjogi értelmében, hanem mint a vidék közigazgatási főtisztviselője. 8 THALI Kálmán 1889. 387-392. 12