Bánkiné Molnár Erzsébet: Nemesi közbirtokosságok a Kővár-vidéken. Vallomásos összeírás 1803-ból - Monumenta Muzeologica 1. (Kecskemét, 2007)

Butyászán Atyim Vaszilike házának egyik szomszédja az utca, másik viszont a falu határából foglalt telek. A határban több szomszédait telek volt. Épültek házak utak mellett, pl. az erdőre vezető út mellet. Berkeszpatakán Vésze Juon a falu végén kezdődő szántójára építette fel a házát. A telket egyik oldalon az út, másikon egy árok határolta, de még nem lakott a házban. A telek magányos. Ágoston Szimjon egyik szomszédja a falu közönséges utcája, másik Orian Ursz háza. Más Ágostonok halmazosan egymás mellett, illetve a határba települve építkeztek. Gaurán Bob Lup egyik szomszédja a falu utcája, a másik Kosztin Tagyer telke. Kosztin Tagyer mellett Kosztin Grigorie lakott, akinek a másik szomszédja Szima Ignát kertje volt. Kosztin Alexa lakótelke szintén egy kert és a postaút között terült el. Páska Pásk a saját antigua telke utáni jusson a mezei földjén lakótelket és rá két zsellérházat épített. A telek magányos, egyik telekhatár az országút, a másik a Berszo folyó volt. Páska Pásk kertjeiről a település elemzésénél szóltunk. Jéderen a gaurai Páska Páskéhoz hasonló külső telek alakítását kezdte el Fatul Onutz és testvére. Ők ketten bent laktak a faluban különkülön kicsiny kétmérős antiqua telken. Gazdálkodásukat viszont közösen folytatták. Nyolc évvel azelőtt belekezdtek egy irtásba a falu erdejéből foglalt területen, ahol 1803-ban már állt egy csűr és egy istálló. Hasonló módon keletkeztek a gyimesi csángók hegyi szállásai.

15 A gyimesi csángók szintén erdőirtásokon alakítottak állattartó szállásokat, ahol a család osztozkodása révén idővel állandóan lakott tanyák alakultak. Gaurai és jéderi példánk azt a stációt mutatják, amelyben a határbeli sessio még nem szomszédait, és állandó nemes lakója nincs. A berkeszpataki Vésze Juon viszont már kitelepült a magányos új sessióra, de még nincs szomszédja. Az összeírásból szemléletesen feltárulnak az egyes falvak bel- és külterületének különbségei. Mindenütt látható, hogy 1803-ban a belterületen a rokonok egymás melletti halmazos telekosztással létrejött portái sorakoztak, s a halmazok között a falut utcák, esetleg terek tagolták. Ez utóbbira Berkeszen van példa. Megállapítható, hogy a belterületről kiszorult családok a határban magányos, többségükben inkább egymás mellé csoportosuló szállásokon, ahogyan itt nevezik, szomszédait telkeken laktak. A szállások akár magányosak, akár csoportosan állnak, nem a település belterületén épült lakóház tartozékai, hanem állandó lakóhelyek. Az új sessiót, miután odatelepültek, ugyanazokkal a jogokkal ruházták fel, BÁRTH János 2005. 150. 74