Bánkiné Molnár Erzsébet: Nemesi közbirtokosságok a Kővár-vidéken. Vallomásos összeírás 1803-ból - Monumenta Muzeologica 1. (Kecskemét, 2007)

A mai külső szemlélő, kutató számára a már 1803-ban vitathatónak tartott jogi besorolásokat nehéz számszerűsített táblázatba foglalni. Sok nemes nemességéről maguk a vallomást tevők sem voltak meggyőződve. Az egyes nemesek nemesi jogállásának eredete homályos, erre vonatkozó emlékezetük hiányos. A falu közvéleménye esetenként a nemesi compossessoratusba emelt olyan személyt, akinek nemességéről nem volt cáfolhatatlan bizonyíték, akiről nem tudták, valóban nemes vagy csak annak tartja magát. A nemesi besorolást a közbirtokos lakótelkének, müveit földjének birtokjogi helyzetére alapozták. A földre vonatkozó ismereteket megőrizte a közösség emlékezete, az antiqua telkeket számon tartották, függetlenül attól, hogy birtoklói változtak. Nemzedékek múltán is tudták, melyik famíliának volt a faluban antiqua telke. Mivel az antiqua telkeket hajdan a kiváltságolt puskások és más szabadosok kapták, akik később az egyházi nemesek tömegét képezték, s akik közül többeknek nemesi levelük is volt, ha valaki antiqua telken vagy annak járulékán lakott, azt a nemesi közbirtokosok közé sorolták. Ettől azokban az esetekben sem tértek el, amikor a vizsgált közbirtokosok nemességével kapcsolatban felmerült kételyeiket hangoztatták. A nemesség igazolásával kapcsolatban a tanúk olykor kitérő válaszokat adtak, olykor elmondták, nem tudják, miféle a megnevezett, de nemesnek hivattatja magát. Máskor egyértelmű, hogy az összeírt maga nem nemes, csupán nemesi származású felesége után bírja a földet. A nemes családba beházasodott felesége jogosultsága révén foglalt és irtott a csekélyke leányrészhez újabb és újabb területeket. Az ilyen közbirtokosokat azokhoz sorolhatjuk, akiket összefoglaló néven agiliseknek, félnemeseknek tart a magyar jog. Jogi helyzetük tömör meghatározását Holub József

141 fogalmazta meg. „Az agilis, aki felesége vagy anyja jussával akárhányadik grádusban nemesi jószágot bír, mindaddig, míg ezen jószág birtokában vagyon." Az agilis az ilyen jószágtól sem adóval, sem egyéb, a nemteleneket illető kötelességgel nem tartozik, csak a személyes dikajára jutó teherrel. Holub azt is kifejti, hogy a nem nemes férj a nemesi leányrésztől nem lett nemessé. A nemesek családjába beházasodók nemességét sokszor a vallomást tevők is kétségbe vonják, de tényként állapítják meg nemesi közbirtokosságba tartozásukat, nemesekként való viselkedésüket. HOLUB József 1980. 109. 64