Bánkiné Molnár Erzsébet: Nemesi közbirtokosságok a Kővár-vidéken. Vallomásos összeírás 1803-ból - Monumenta Muzeologica 1. (Kecskemét, 2007)

tottak folyamatosan, de minden nemes, amikor tehette, levágott egy-egy állatot és kimérte. Ettől csak a böjti időszakban tekintettek el. Összesen 30 antiqua sessiójuk volt, ezekhez még kapcsolni tudták az antiqua birtokot megszerzett famíliákat. Az emlékezet alapján történt azonosítások során - „Ugy tudjuk Élőkről, Eleikre, ezekről Atyáinkra, és később reánk is által jött Hallomásból" - csak általánosítva jegyzik fel, hogy a birtokszerző nemeseknek külön-külön nemesítő donatio, armalis vagy exemptionalis levelük van. Rögtön hozzáteszik, „elegen vannak közöttük, ki tudja milyen konditioju emberek is." 133 A kisbirtokos nemesek száma azért növekedhetett 176-ra, mert a töredék antiquát itt is egésznek tekintették. „.. .Mái szokásból arra is ítélhetünk, hogy régentén is, ez vagy amaz antiqua sessio után való földekre vagy éppen falu közönséges földjére házak építtettek, melyeket mi, mivel időnk felett történt dolog nem tudván, ma antiqua sessióknak vallunk, mely szerint 30 antiqua egész sessio sintsen." A legnagyobb közbirtokos család, a Buttyan família hét vagy nyolc sessiót szerzett. A pontos területre a tanúk már nem emlékeztek. A Szuts, Pap, Bornya, és Buda család 3-3 antiquan, a Mik 2-3-on, a többiek csak egy-egy antiquan osztoztak. Két család, a Ptyiskor és a Matyis, fiú ágon kihalt. Az ő földjükön a leányok révén vők osztoztak. Több nemes nem Somkuton lakott, s a földjét más művelte. Pl. Mik Lup szántójának felső fordulói részét Lázár Györgye Rettegen lakó harangöntő mester használta. Lázárnak a földet a közföldből adta a falu néhány tagja egy harangért. A harang ára 70 forint lett volna. A Mik família viszont magáénak tartotta a szántót. A fenti foglalással elbirtokolt föld vitás tulajdonjoga nem egyedi jelenség Somkuton. Nemes Talpas Gábor telkét a falu közföldjéből foglalta húsz évvel azelőtt Bona Györgye. Bona kiirtotta az erdőt, majd zálogba adta a foglalást Blága Vaszij providusnak. Talpas az összeíráskor mint zsellér lakott a telken, ami után járulékot nem használt. Nemes Buda Tódorról azt írták, „most Szilágyba lakik, itt lévő portiotskáját pedig most használja Boár Tódor ki most zsellére". Ennek ellenére nem tartották extraneusnak. Somkuton és a többi 17 településen azokat sorolták az extraneusok közé, akiknek nem volt lakótelkük, csupán határbeli földjük valamelyik nyomáson, és maguk más településen laktak. Más vonatkozásban ők a „bebíró" nemesek. Azokat, akik elköltöztek, de lakótelküket pusztán KM. Könyvt. 5359/3. 1359-1361. p. 58