Bánkiné Molnár Erzsébet: Nemesi közbirtokosságok a Kővár-vidéken. Vallomásos összeírás 1803-ból - Monumenta Muzeologica 1. (Kecskemét, 2007)
Az említett Tyifor nagyapa fia, Gábor maga is irtotta a falu közös erdejét. Egyik irtását 1760 körül kezdte vagdalni, házat épített, és beleengedte zsellérnek Kolmpa Filipet. Filip a nemesi közbirtokosok között a 3-as sorszámon található. Semmi külső földje nincs. Kis Berszón is gyakori a testvérek közös gazdálkodása. Közöttük több összeírt van, akinek a felesége a testvére egy másik összeírtnak. Ilyenek: Rákis Onutz és Judutz Mihály. Az önállósulási törekvést mutatja Tyifor Onutz földbirtoklása. Sem ő, sem testvére, Grigore nem kapta meg a részét az édesapjától, Tyifor Ananiától. Ezért Tyifor Onutz irtott magának három parcella szántót, de csak az alsó fordulón. Az irtást 12 éve kezdte, de 1803-ban még nem volt befejezve. Kis Berszón az összeírt 47 nemesi közbirtokosból mindössze 15-en laktak antiqua session, a többiek vagy antiqua utáni mezei földön, vagy a falu közföldjéből foglalt területen építettek házat. Nem tüntették fel az extraneusok között a Fringfalván lakó Slam Dávidot és Gitz Nyisztort. Mindkettőjük földjét pusztának vették fel. A Torda Vilmán lakos Butuze Urszt viszont extraneusnak írják, holott földje ugyanúgy puszta, mint Slam Dávid és Gitz Nyisztor földje. Nemes Lengyel Pétre Ilondapatakán lakott, Kis Berszón felesége után birtokolt földet, pontosabban puszta földet, amit még 40 évvel azelőtt apósa foglalt a falu földjéből. Tyekár Ursz és Butuze Lup extraneusok Torda Vilmán éltek, Pap Szimnyon Fringfalván, Korujj Onutz Korujján lakott. Utóbbinak 2 vékás pusztája volt Kis Berszón. Az extraneusok miatt Kis Berszón arányaiban jóval kevesebb földet foglaltak és irtottak, mint a többi fiskális birtokon. Kis Berszón 186 köböl antiqua földre 190 köböl foglalás jut. Szelnyitzéhez, Prelukához, Fringfalvához hasonlóan itt sem írtak össze egyetlen portio szénatermést sem. Remete 111 A faluban 127 nemest, illetve nemesi telket írtak össze. Közülük hat telek gazdája extraneus volt. A falu a Lápos folyó mellett, Berkesztől északra terül el. Bél Mátyás országleírásában megjegyzi, hogy állami futárát állomása. A folyó melletti domb lejtőjén makkos erdőkkel körülvett, 111 KM. Könyvt. 5359/2. It.sz. 861-1211. 48