Bánkiné Molnár Erzsébet: Nemesi közbirtokosságok a Kővár-vidéken. Vallomásos összeírás 1803-ból - Monumenta Muzeologica 1. (Kecskemét, 2007)

A 22-es sorszámon felírt nemes Isak Simjon korábban Teleki Lász­ló szolgáló embere volt, de elhagyta a szolgálatot, és mezei földön ki­alakított 1 vékás telkére költözött. Mivel kicsi telke után nem volt semmi appertinentiája, továbbra is abból a Teleki-földből élt, amit apja kapott. Az apja ugyanis megmaradt Teleki László szolgálatában. Foglalásaik mértékét mutatja, hogy összesen 69 köböl és 2Vi mérő antiqua szántóhoz 229 köböl és Уз mérő szántót foglaltak. Összesen 14 nevesített erdőt irtot­tak ki. Ebből a legrégebbi öt erdőt 30-40 évvel azelőtt, hatot viszont az utolsó tíz évben kezdtek vágni, s még az összeírás idején is irtották. Ka­szálójuk alig volt. A foglalásokkal együtt csak 22 szekérnyi szénát jelen­tettek. Szelnyitze A falu Kővártól keletre egy mérföldre fekszik, betelepülését Szent­györgyi Mária az 1550-es évtizedre teszi. 92 A falut Rákóczi György in­scribálta Kővár főkapitányának Teleki Mihálynak. Itt a nemesek közül mindenki, minden időben bort, pálinkát és égetett bort kocsmáról. A mészárszékről viszont csak annyit tudunk meg, hogy a faluban nagyon kevés hús kel el. „Ez is, amaz is egy-két marhát egész esztendőben ki vág s elég szerencsés, ha eladhattya". Úgy tűnik, erre külön mészárszéket nem tartottak fenn, háztól árusították a húst. A királyi kisebb haszonvételek közül a malomtartást is gyakorolták. A 17 tagú Bogye família egy kétkövű vízimalmot épített a Láposra. Panasz azért merült fel ellenük, mert a víz duzzasztásához szükséges gát építésé­hez túl sok fát vágtak ki a közös erdőből. Az irtásokon kialakított foglalt birtokot és a töredék antiqua sessiókat - hasonlóan a Telekiek többi Kő­vár-vidéken lévő falujához - ki-ki mint egész antiquát birtokolta. Valójában két egész és Уз-ad rész antiqua sessio lett volna kisnemesi birtok. A töredék Уз-ad a Bogye famíliáé, az egyik egész telek a Bab famí­liáé volt. Ez utóbbira Bab Máté libertinus 1651-ben kapta a nemességét. 93 A másik egész fundusról, amit Bálint fundusnak neveztek, úgy tudták, hogy „valami kocsma pénzért" a Bethlenek elfoglalták. Annyi bizonyos, hogy 1803-ban Csókán Onutz zsellér lakott a Bethlen Ferencnél zálogban 91 KM Könyvt. 5359/2. Szelnyitze 1-170. 92 SZENTGYÖRGYI Mária 1972. 12. 93 SZENTGYÖRGYI Mária 1972. 61. p. 41

Next

/
Thumbnails
Contents