Bánkiné Molnár Erzsébet: Nemesi közbirtokosságok a Kővár-vidéken. Vallomásos összeírás 1803-ból - Monumenta Muzeologica 1. (Kecskemét, 2007)

„Az 1803. év szeptember havának 16. napján a neves Kővár-kerü­lethez tartozó Butyasza községbe és oda következőleg pedig nemes Drá­gos Ursznak egyik oldalról nemes Durus Szimjon házának, másik oldalról pedig az említett község utcájának szomszédságában fölépített és elhe­lyezkedő nemesi házához mentünk azzal a szándékkal, hogy a jogkörünk­ből adódólag hivatalos, addig megtett vizsgálói kiküldetésünk hivatalos összeírás formájában történő elvégzését folytassuk; és ott az alább sze­replő tanúkat, akik legszentségesebb Ofelségtek kényszerítő és éppúgy tanúsító levelén keresztül hivatalosan színünk elé idéztettek és hivattak, azt követően, hogy szilárd esküt tettek, a jelen levelünkhöz kapcsolt kér­dések szerint, amelyek nekünk a korábban említett legelőkelőbb előter­jesztőn keresztül adattak, az említett évnek és hónapnak már jelzett tizen­hatodik, majd a közvetlen követő tizenhetedik, tizenkilencedik napján szi­gorúan kivizsgáltuk és kihallgattuk, s a valóságnak tőlük nyert bizony­ságát a következőkben lejegyeztük:" 46 A vallomástételre idézett tanúk száma változó, 5-11 fő volt. Mivel Kő vár-vidéken a fiskális jogokat gyakorló Teleki család tagjainak major­sági birtokaik és jobbágy telkeik is voltak, a vallomást tevő nemesi tanúk mellett helységenként beidéztek tanúkat az érintett Teleki jobbágyai vagy providusai 47 közül is. Az összeírás szerkezete egységes. A kötetek elején a bemásolt 1803 májusi rendelkezést találjuk latin nyelven. Ezt követően helységenként haladva az alábbiak olvashatók: 1. Latin nyelven az összeírás helye, ideje, körülményei; 2. A tanúk neve, életkora, társadalmi státusza; 3. Latin nyelvű bejegyzés a tanúk hitelességéről, megesketéséről; 4. Az öt kérdőpontra adott általános válasz összefoglalva; 5. Bel telkek szerinti sorrendben haladva a tényleges összeírás, amely tartalmazza: a lakótelek nagyságát és szomszédait, a szántókat fordulónként és parcellánként a határbeli helyükkel, az irtásokat fordulónként, a kaszálókat fordulónként, az irtáskaszálókat fordulónként, a szőlőket; 6. A település egészére vonatkozó kiegészítések, megjegyzések; 7. Táblázatos összegezés; 8. Kötetenként a kötet végén a táblázatok összegezése. KM Könyvt. 5339/1. lt.sz. 365. p. A providus címet általában jobbágyok kapták a hivatali nyelvben. 21

Next

/
Thumbnails
Contents