Hermann Róbert: Kecskemétiek a szabadságharcban IV. Gáspár András honvédtábornok (Kecskemét, 2005)

úr a lovasságot illető szolgálatban ritka tudománnyal és avatottsággal bír, Gáspár tábornok úr a lovasság alakításánál volna alkalmazandó olyképpen, hogy egyszersmind a környékben, hol tartózkodandik, városi parancsnokul is kineveztetnék, miáltal hozzá illető állásba jutna."

271 A kinevezésből azonban végül is nem lett semmi - Gáspár óriási szerencséjére. Az 1848. december vége óta betegszabadságon lévő Schweidel József vezérőrnagyot az aradi perben azért ítélték halálra, mert a kormány mindenkori székhelyének parancsnoka volt. Június 13-án a hadügyminisztérium tudatta Gáspárral, hogy „az ország több helyein létezett vésztörvényszékek az igazságügyi minisztérium által megszüntetvén, helyettök az egész országra nézve csupán egy, Pesten székelendő rögtönítélő bíróság felállítása határoztatott", s felszólította, közölje a hadügyminisztériummal, „váljon ezen törvényszék elnökségét, melynek hivatalos tekintély végett magasb állású tiszt általi betöltése igényeltetik, hajlandó lenne-e vagy nem elvállalni." Gáspár válaszát nem ismerjük.

27

^ Gáspár vallomása szerint, amikor az oroszok Nagyvárad felé közeledtek (1849. július elején), a nagyváradiak egy hadtest vezetésére kérték fel (ez nyilván a bihari népfelkelőtábor lehetett), mire családját hátrahagyva Szegedre települt át, s rövid ideig az ottani fürdőket használta. Amikor a magyar hadsereg kiürítette Szegedet, Aradra ment tovább.

273 Szegedi tartózkodása során július 29-én a hadügyminisztérium őt is meghívta az este 7 órakor Kossuthnál tartandó haditanácsra, amelyen a követendő haditervről és a fővezér személyéről kellett dönteni. Arról azonban nincs adatunk, hogy Gáspár meg is jelent volna a haditanácson; a résztvevők egyike sem említi a nevét.

27 Augusztus 6-án az Arad és Rékás közötti Máslok (Blumenthal) faluban volt. Itt találkozott a július 30-án a tiszai hadsereg éléről elmozdított Perczel Mór vezérőrnaggyal, öccsével, Perczel Miklós ezredessel, Arad vár leváltott parancsnokával és kísérőikkel, akik előző napon Aradról indultak el az emigrációba. „Ezt is elintrikálta Görgei; nem valami zseniális vezér, de igen vitéz katona és becsületes hazafi, Görgeinek tehát már ezért is természetes ellensége" - írta Gáspárról naplójába Perczel Miklós. 7f Görgey István szerint Gáspár ott volt azon az augusztus 11 -én délután tartott haditanácson, amely döntött az oroszok előtti fegyverletételről, majd a hadsereghez csatlakozva, ő is augusztus 13-án a szőlősi mezőn adta meg magát az oroszoknak. A tábornokok számára másnap Rüdiger orosz gyalogsági tábornok Kisjenőn díszebédet adott, majd Görgeit Paszkevics nagyváradi főhadiszállására kísértette. Görgei itt tudta meg augusztus 15-én, hogy Paszkevics csak az ő életét tudja garantálni, tisztjeiét nem. 271 Közli Katona Tamás, 1989. 549. o. és Hermann Róbert, 2001. 386. o. 272 MOL HM Ált. 1849:19708. 273 Katona Tamás II. 136. és 172. o. 274 A HM júl. 29-én délben írott körlevelét a meghívandó tábornokokhoz és Waldberg Károly ezredeshez Id. MOL HM Ált. 1849:26532. 275 Perczel Miklós 20. o. Perczel tévesen Blumenaunak nevezi a falut, ám ez utóbbi község Pozsony megyében található. 72