Hermann Róbert: Kecskemétiek a szabadságharcban IV. Gáspár András honvédtábornok (Kecskemét, 2005)

lesz-e legalább tíz napig lekötni a Windisch-Grätz vezette fősereget. Ha ugyanis Aulichot vereség éri, az egész terv összeomlik. 7 Április 8-án nem csak a haditerv került szóba. Kossuth az összegyűlt hadtestparancsnokok előtt szóba hozta az 1849. március 4-i olmützi oktrojált alkotmányt, s - akárcsak korábban, március közepén Cibakházán - felvetette, hogy a magyar országgyűlésnek erre válasznyilatkozatot kellene kiadnia. A források nem egyértelműek a tekintetben, hogy pontosan hogyan zajlott le a tanácskozás. Annyi bizonyos, hogy Kossuth előtte négyszemközt beszélt Görgeivel a dologról, aki ugyan néhány ellenvetést tett, de ezek nem voltak olyan súlyúak, hogy Kossuthot komoly aggodalomra késztethették volna. A haditanácson pedig a hadtestparancsnokokat nyilván sokkal inkább a haditerv, mint az esetleges válasznyilatkozat módozata és formája érdekelték. Klapka nem mindig azonos tartalmú visszaemlékezéseiből is világos, hogy Kossuth nem beszélt határozottan a függetlenség és a trónfosztás kimondásának szándékáról, csupán a válasznyilatkozatról. Márpedig, 1848. októbere, a nyílt szakítás kezdete óta a magyar országgyűlés jó néhány ilyen válasznyilatkozatot adott ki feleletként a különböző császári kiáltványokra, de minden esetben megelégedett a közjogi vívmányokhoz való ragaszkodás, illetve az 1848. évi alkotmány alapján történő megegyezés lehetőségének kimondásával. Miután tudjuk, hogy Damjanich 1849. április 17-én kimondottan indulatosan reagált a függetlenség és a trónfosztás kimondásának hírére, ezért aligha valószínű, hogy ha Kossuth a tervet határozott formában közli a tábornokokkal, azok azt megjegyzés nélkül hagyják.

228 Az április 8-án elfogadott haditerv végrehajtása április 9-én vette kezdetét. Április 10-én a III. hadtest bevette Vácot, s ezzel szabaddá vált az út az Ipoly, onnan a Garam völgyébe. A VII. hadtest ezen a napon a II. és III. hadtestek közötti összeköttetést biztosította, illetve a hadsereg tartalékát alkotta arra az esetre, ha Windisch-Grätz mégis támadásra szánná el magát. Gáspár a VII. hadtesttel reggel 6-kor indult el Dunakesziről, fél 9-kor érte el Palotát, ahol megütközött az ellenséggel. A es. kir. csapatok rövid és heves ágyúzás után visszavonultak. Délután l-re az ütközet véget is ért.

22Ç Április 11-én a VII. hadtest ismét előnyomult Palota és Újpest felé, s jobbára ágyúzásra korlátozódó harc után este 7-kor visszatért állásába.

230 A feldunai hadtest 184-194. o.; Görgey Artúr II. 19-23. o.; Hermann Róbert: Egy „végzetes" döntés születése. Magyar haditervek Gödöllőtől Komáromig 1849. április 7-29. Századok, 1999/2. 253-312.0. 228 Minderre ld. KLÖM XIV. 666-669., 673-674. és 693. o.; KLÖM XV. 898. o.; Steier Lajos 188191. o. (Görgei 1850. március 25-i nyilatkozata); Memoiren von Georg Klapka April bis Oktober 1849. Leipzig, 1850. 156-157. о.; Görgey Artúr II. 12-15. о.; Vukovics Sebő visszaemlékezései 1849re. S. a. r. Katona Tamás. Bp., 1982. 16., 57. és 63-66. o.; Kossuth Lajos: Irataim az emigráczióból. II. k. Bp., 1881. 275-276. o.; Klapka György, 1986. 123-124. o.; Görgey István II. 122-136. o. (részletesen ismerteti Klapka egy 1881-ben megjelent cikkét is). A feldolgozások közül kiemelendő Lengyel Tamás: Klapka György emlékiratai és emigrációs működése. Bp., 1936. 79-81. és 83-85. o.; Kosáry Domokos I. 47-49. o.; Bona Gábor 46-47. o. 29 Okmánytár (e kötetben) No. 47., 51., 53-54.; Zámbelly Lajos 101. o.; Pongrácz István II. 1 Ilin, o.; A feldunai hadtest 194-195. o. 230 Okmánytár (e kötetben) No. 58-59., 63.; Zámbelly Lajos 101. o.; Pongrácz István II. 112. о.; A feldunai hadtest 204. o. A főváros alatti hadmüveletekre ld. Lázár Balázs: A Pest alatti harcok 1849. április 10. és 21.között. HK, 2002/3. 740-783. o., különösen a 748-755. o. 62