Hermann Róbert: Kecskemétiek a szabadságharcban IV. Gáspár András honvédtábornok (Kecskemét, 2005)

két lőszereskocsit, emellett 29 fogoly (köztük egy tiszt) és 20 ló került a kezükre. Egy feldölt löveget szintén a 9. huszárezred közvitézei (más forrás szerint Hunyadihuszárok) állítottak fel, s vontattak be a táborba. A vértesek fejvesztve menekültek egészen a szihalomi magaslatokig, ahol a Montenuovo-lovasdandár (2 század vértes, 2 század dzsidás és 2 század könnyűlovas, valamint 6 löveg) felvette őket. Az ellenség vesztesége a hivatalos adatok szerint 9 halott és 49 sebesült volt, valójában a részletkimutatások szerint több mint 58 fő és 56 ló volt az elesettek, sebesültek és foglyok száma. Az ütközetben a másik oldalon súlyos sebet kapott Wilhelm Holstein herceg, a 9. huszárezred egykori őrnagya is. (A kudarc Deymnek a beosztásába került, Windisch-Grätz leváltotta a dandár éléről.) A jól sikerült roham után a hadsereg egésze mintegy önkéntelenül, parancs nélkül előre indult. A támadás azonban elmaradt. Megérkezett ugyanis Dembinski, aki nemcsak ostobaságnak minősítette a rohamot, s megtiltotta a további előnyomulást, hanem állítólag főbelövéssel fenyegette a sikeres rohamot végrehajtó Görgey Kornélt. Mire Gáspár - a fültanú Görgey István szerint „amúgy huszárosán összeszidja a polyáknak a teremtését...!"

170 Dembinski tehát nem folytatta a támadást, holott a hadsereg önként indult volna a meglehetősen fáradt, s a Deym kudarca miatt lehangolt es. kir. csapatok ellen. Az éjszaka folyamán elrendelte az újabb visszavonulást a Tisza felé. Az Aulich-hadosztály Mezőkövesdről Egerlövőbe vonult vissza, itt csatlakozott hozzá Egerfarmos felől a Klapka vezette I. hadtest a II. hadtest Szekulits-hadosztályával, valamint Szentistván felől Görgei a Kmety- és a Poeltenberg-hadosztállyal. Március 2-án pedig az egész hadsereg megérkezett Poroszlóra, s megkezdte az átkelést a Tisza bal partjára. A kápolnai kudarc, a mezőkövesdi siker kihasználatlansága, majd a Tiszáig tartó kínkeserves visszavonulás végleg tönkretette a csapatok bizalmát Dembinski iránt. Kászonyi Dániel, az Országos Rendőri Hivatal ügynöke március 4-én azt jelentette főnökének, Madarász Lászlónak, hogy „a katonaság szelleme Görgeihez húz, a vezérek közt egyenetlenség uralkodik, Dembinski ellen nagy az ingerültség, arról is beOkmánytár (e kötetben) No. 8. Az ütközetre ld. még Görgey Artúr I. 391-395. o.; Franz Kocziczka 249-250. o.; Hugo Freiherr von Komers-Lindenbach: Geschichte des к. k. Uhlanen Regimentes Alexander IL, Kaiser von Russland Nr. 11. (vormals 7. Cheveauxlégers-Regiment) von seiner Errichtung 1814 bis Ende 1877. Wien, 1877. 108-110. o.; Helfert III. 195-197. o.; Görgey István I. 276-282. о.; Pongrácz István II. 26-28. о.; Thurzó Miklós 116-117. о.; Klapka György, 1851. I. 266267. o.; Villecz János 30-31. o.; Répászky István: Ebből áll a köszönet. (In:) Hohenauer Ignác szerk.: A Szabadságharcz Emlék-Albuma. 2., bővített kiadás. Kassa, 1898. 189-190. o.; Hatala Péter 33. o.; Geschichte des Dragoner-Regimentes Graf Paar Nr. 2. von seiner Errichtung bis zur Gegenwart 16721891. Olmütz, 1895. (1848-49-ben 2. vértesezred) 456-457. о.; Eduard Freiherr von Tomaschek: Geschichte des к. k. Dragoner-Regiments No. 8. Generallieutenant und Feld-Marschall-Lieutenant Raimund Graf Montecuccoli Reichsfürst und Herzog von Melfi von dessen Errichtung 1617 bis zum Jahre 1888. Wien, 1889. (1848-49-ben 8. vértesezred) 434-435. о.; Fischer von Wellenborn 118-121. o.; Divéky Adorján: Bulharyn tábornok emlékiratai a magyar szabadságharcról. HK 1959/2. 107-108. о.; Borús József 281-287. о.; Perger Zoltán: Asbóth Sándor 1848-1849-ben. Fons, 1998/1. 19-21. o. Érintőlegesen szól róla az a vita, amely Udvarnoky Géza százados halálának körülményeiről folyt. 1848-49. TL 1895. 120-121. о.; uo. 1896. 153-155., 179-180. о. A es. kir. veszteségekre ld. az ezredtörténeteken kívül KA AFA Karton 1864.

1. Armeekorps unter Schlik. 1849-2-341a., с u., v. Az újabb összefoglaló munkák közül ld. Bán József: Az 1849. évi tavaszi hadjárat és Mezőkövesd. A szabadságharc hagyományainak továbbélése 1848-1948. (In:) Sárközi Zoltán - Sándor István szerk.: Mezőkövesd város monográfiája. Mezőkövesd, 1975. 348-350., 357. o. 49