Hermann Róbert: Kecskemétiek a szabadságharcban IV. Gáspár András honvédtábornok (Kecskemét, 2005)

ra. Gáspár október 8-án, Pesten személyesen vette át megbízatását, de aztán Perczel seregével együtt indult el október 9-én Veszprém felé. A fél üteg ágyút Turcsányi János hadnagy vezetésével Görgei indította útnak október 11-én Adonybol Kalózon át.

107 Október 11-én Veszprémben vált el Perczel hadoszlopától, amely egyelőre még Sopron megye felé tartott.

108 Október 13-án már Nagykanizsán volt, s a hadügyminisztériumhoz intézett jelentésében egy honvédzászlóaljat s elegendő lőszert kért, „ha megtámadást kell tennie."

109 Vidos seregéből ugyanis csak a zalai önkéntes mozgó nemzetőrzászlóaljat, a soproni vadászok két századát és a már említett 105 Sándor-huszárt találta a város környékén; a többieket Vidos magával vitte Vas megyébe. Emellett Zalában állomásozott még 2500 somogyi nemzetőr is, Palocsay Jakab őrnagy vezetésével.

110 Az OHB október 15-én arra utasította Batthyány Kázmér baranyai főispánt és kormánybiztost, hogy Vidos és Gáspár seregeivel egyesülten „Várasd ellenében egy erős állást vegyenek, - különös figyelmet fordítván a Dráváni átkelésre"; amiből az következett, hogy Gáspár feladata a Muraköz visszafoglalása volt, illetve, hogy az utasítás kiadásának napján az OHB még nem tudott arról, hogy Vidosnak nincs serege, sem a Dráva mellékén, sem másutt.

111 Október 12-én azonban Perczel a Zala megye, s ezen belül Nagykanizsa veszélyeztetett helyzetéről érkező hírek hatására úgy döntött, hogy nem vonul Sopron megyébe, hanem csapataival a Muraközt szabadítja fel. Ezzel aztán Gáspár önálló vezérségének rövidesen vége is szakadt. Perczel október 13-án Tapolcán, 14-én már Keszthelyen volt, 15-én Kiskomáromba, 16-án Nagykanizsára indította csapatait. Itt összpontosította azokat, majd október 17-én megkezdte hadműveleteit a Muraköz felszabadítására. Perczel két oszlopra osztotta csapatait. Az általa vezetett oszlopot a Hunyadi-csapat, a szabolcsi és zalai önkéntesek, a nagykanizsai nemzetőrök, a Sándor- és a Miklóshuszárok egy-egy százada, és a frissen alakított hatfontos üteg (8 löveggel) alkották. Ez Letenyénél kelt át a Murán. A másik, a kottori rév felé tartó oszlopot Gáspár vezette. Ennek gyalogságát a Zrínyi-csapat, a soproni önkéntesek, a somogyi, és a Királyi Pál vezette szepetneki nemzetőrök, lovasságát egy század Miklós-huszár, tüzérségét a tiszáninneni önkéntes mozgó nemzetőrség kassai tüzéreinek 4, és a Vidos által zsákmányolt 2 löveg, összesen 6 löveg alkotta. A Gáspár vezette hadoszlop délelőtt 10 órakor ért a Mura partjára. Miután a kassai tüzérek 8 ágyúlövést tettek az ellenségre, a lovasság és a Zrínyi csapat egészen a partig nyomult. Az ellenség csakhamar visszahúzódott a partról. Egy molnári horvát molnárlegény, Bedenik Márton átúszott a túlsó partra, elkötötte a kompot, s visszatért vele a bal partra. Gáspár először a soproniakat, aztán a Zrínyi-csapatot szállította át, majd a Miklós-huszárok következtek. Az ellenség által elhagyott sáncokban egy kétfontos löveget találtak. Gáspár csatarendbe állította csapatait, majd megindult Domború 106 Görgey - Katona 331-332. o.; Hermann Róbert, 2001. 67. o.; OHB - Nádosy, okt. 8., 909/E. MOL Görgey-lt. b/10/b. fasc. 107 Görgei - Turcsányi, Adony, 1848. okt. 10.; uő. - uő., Pest, okt., 11. MOL Görgey-lt. b/8. fasc. 108 Perczel - Csány László, Veszprém, 1848. okt. 11. Közli Hermann Róbert, 1998. 45. o. 109 MOL OHB 1848:1281. 110 A zalai erőkre Id. Hermann Róbert, 1995. 18-19. o. 111 MOL OHB 1848:1127. 34