Hermann Róbert: Kecskemétiek a szabadságharcban IV. Gáspár András honvédtábornok (Kecskemét, 2005)

Gáspár összesen 1 évig, 10 hónapig és 9 napig volt őrmester az ezredben. Egy gya­korló vezénylet alkalmával egyik tábornoka tanúja volt annak, milyen csengő hangon vezényli századát. Magához rendelte, s miután Gáspár „szép délceg termete" is impo­nált neki, kikérdezte az ezredparancsnokot Gáspár eddigi szolgálatáról és magavisele­téről, majd kifejezte azon óhaját, „hogy ezen embert a legközelebbi alkalommal elő kell léptetni az altiszti rangból. Méltó helyet fog elfoglalni a tisztek sorában." 21 1831. június 28-án - 10 év és négy hónap szolgálat után - előléptették hadnaggyá. Ez nem volt kis dolog, hiszen az ezredek tisztikara állandó létszámfölösleggel küzdött, s a hosszú békeidő miatt a hivatásos, katonaiskolát végzett tisztek előléptetése is meg­akadt. Gáspár nem akármilyen katona lehetett, ha őrmesterből előléptették had­naggyá. 22 Gáspár hadnagy fizikai állapotáról és szellemi tulajdonságairól 1832. évi minősítése tanúskodik. Eszerint jó az egészségi állapota, szigorú, becsvágyó és szerény. Igen sok természetes tehetséggel rendelkezik, jól tud magyarul és németül, valamennyire beszél olaszul is. A gyakorlatozásban igen jó, a fölszerelésben nagyon jó és különösen szor­galmas, a belovaglásban nagyon jó és szorgalmas. Más tudományokban nincsenek ismeretei. Nagyon jó lovas, valamennyire (etwas) ismeri a lovakat. Polgári személyek­kel szemben igen illedelmes, az ezredben illedelmes és kedvelt, alárendeltjeivel szigo­rú és igazságos. Az alkalmaztatásban igen törekvő, jó gazda, nem iszákos, nem kár­tyás, nem adósságcsináló és nem civakodó. A szolgálatban igen törekvő, megbízható és jól alkalmazható. A későbbi minősítésekben annyi változást tapasztalunk, hogy 1834-ben már jó lóismerőként szerepel. 23 Hosszú szünet után ekkor látogatta meg először szüleit, akik a hazatérés és András karrierje feletti örömükben olyan lakomát csaptak, amire még ötven év múlva is emlé­keztek azok, akik ott voltak. Vasváry Ferenc szerint Gáspár ekkor már abban remény­kedett, hogy néhány év múlva főszázados lehet, s akkor őrnagyi ranggal nyugalomba léphet, lemondásáért pedig a rangban utána következő századostól „néhány ezer fo­rintot fog kapni, amelyből ő nyugdíjával együtt, szülőföldjén tisztességesen meg fog élni." 24 Gáspár hadnagyi kinevezésének évében az ezred négy törzstisztje közül Haller Fe­renc gróf, őrnagy volt magyar honos. A 48 főnyi főtisztikarból 28 fő viselt magyar nevet, de a magyar honosok száma ennél több volt. Hozzáteendő, hogy a magyar név sem jelentett automatikusan magyarországi születést. így a nevek alapján csak annyi állapítható meg egyértelműen, hogy a magyar honosok 1848-ig az ezred tisztikarának t öbbségét alkották. 25 Az ezred törzs tagjai között nem volt magyar. A hadnagyok között 21 Vasváry Ferenc 314. о. 22 KA GBB 9. HR. Heft 1. Seite 88. (Gáspár anyakönyvi lapja) 23 KA Conduite-Liste des 9. Husaren Regiments (továbbiakban Conduite-Liste) 1832., 1834. (A 9. huszárezrednek - hasonlóan más alakulatokhoz - nincs meg minden évből a tiszti minősítési jegyzé­ke). 24 Vasváry Ferenc 314-315. o. 25 Ld. a mellékelt táblázatot. A nemzetiségi hovatartozás megállapításának nehézségeiről Id. Bona Gábor 104-109. és 115-134. o.; Bona Gábor: Forradalmi hadsereg - hivatásos tisztek. (In:) Hajdú Ti­bor szerk.: A magyar katonatiszt (1848-1945). Társadalom és Művelődéstörténeti Tanulmányok 5. Bp., 1989. 5-20. o.; Hajdú Tibor: Tisztikar és középosztály 1850-1914. Ferenc József magyar tisztjei. História Könyvtár Monográfiák 10. Bp., 1999. 41-54. és 154-155. o. Megjegyzendő, hogy pld. a Lombardiában született tisztek egyikét Georg Ernstnek hívták, ugyanakkor nagyváradi születésével 14

Next

/
Thumbnails
Contents