Hermann Róbert: Kecskemétiek a szabadságharcban IV. Gáspár András honvédtábornok (Kecskemét, 2005)

A lovasság - amely elit fegyvernemnek számított - könnyű- és nehézlovasságra tagolódott. A könnyűlovasságnak három csapatneme volt: a magyar nemzeti csapatnemnek tekintett huszárok (12 ezred), a főleg galíciai (lengyel) területekről kiegészített dzsidások (másképpen ulánusok, 4 ezred), illetve a birodalom szinte valamennyi területéről verbuvált és sorozott könnyűlovasok, vagy svalizsérek (cheveaux-légers, 7 ezred). A könnyűlovasság feladata a rajtaütés, a felderítés, az ellenséges felderítés megakadályozása, az előőrsi szolgálat és a portyázás volt. A nehézlovasság két csapatnemre, a nagyobbrészt csak egyenruházatában különböző vértesekre (kürasszírokra, 8 ezred) és a dragonyosokra (6 ezred) tagolódott. Ezek feladata a csatadöntő roham, a harcászati áttörés volt. A huszárokat magyar, a dzsidásokat lengyel, a többi csapatnemet német lovasságnak is nevezték. A könnyűlovas ezredek nyolc századból álltak, két század alkotott egy osztályt. Az osztályokat vezénylőjükről ezredesi, alezredesi, 1. és 2. őrnagyi osztálynak nevezték. A nehézlovassági ezredek hat századból álltak, ezeknek csak három osztályuk volt, az ezredesi, az alezredesi és az őrnagyi. Természetesen gyakran megesett, hogy az ezredet nem az ezredes, hanem az alezredes vezényelte, s egy-egy osztályt valamelyik százados (kapitány) vezette. A fegyvernemen belül a nehézlovasság ezredei számítottak elitalakulatoknak, de egyes huszárezredek is komoly presztízst vívtak ki maguknak. ' A 9., ekkor Johann Frimont lovassági tábornok nevét viselő ezredet 1688-ban Czobor Ádám gróf, tábornok alakította meg, s egyike volt a es. kir. hadsereg legrégibb huszáralakulatainak. 1689-től kezdve részt vett a Habsburg-birodalom szinte valamennyi háborújában, harcolt a törökök ellen, az osztrák örökösödési és a hétéves háborúban, a francia háborúkban. Johann Frimont gróf, lovassági tábornok 1806. május 9-én kapta meg az ezredtulajdonosságot. Frimont 1776 óta szolgált, s egyike volt a francia háborúk legvitézebb cs. kir. tisztjeinek, 1813 óta volt lovassági tábornok.

12 Az ezredparancsnok Anton Callot báró volt, a törzstisztek közül egyedül gyurcsákfalvi Gyurcsák János Károly alezredes volt magyar. Az 54 főnyi főtisztikarból a neve alapján 31 fő lehetett magyar, de a német és szláv nevűek között is lehettek magyar honosok. Az ezredtörzshöz tartozó személyek (ezredlelkész, hadbíró, orvos, számvevő, segédtiszt) két fő volt magyar. A tisztikarban ott találjuk Majthényi István bárót (1848-ban honvéd vezérőrnagy, 1849 januárjáig Komárom parancsnoka), Pándy Samu főhadnagyot (1848-ban az első 10 honvédzászlóalj, majd a pesti hadmegye parancsnoka, végül ezredesként a mezőhegyesi katonai ménes parancsnoka), Marzsó Imre hadnagyot (1848-ban nemzetőr őrnagy, 1849-ben honvéd alezredes).

13 18271831 között Batthyány Lajos gróf, a későbbi miniszterelnök is ebben az ezredben szolgált hadnagyként.

14 1821-ben, abban az évben, amikor Gáspár először katonának csapott fel, a 9. huszárezred éppen egy, a nápolyi forradalmi mozgalmak elnyomására indított expedícióban vett részt. Májustól az alezredesi osztály Aversában állomásozott. 1821. november 1 11 A huszárokra ld. Barcy Zoltán - Somogyi Győző: A szabadságharc hadserege. Bp., 1986. 38-59. o.; Kedves Gyula, 1992. passim. 12 Az ezredre Id. Andreas Thürheim II. 223-244. o. Frimont életrajzát Id. Georg Ernst 122-127. о.; 9. hezr. 184-185.0. 13 Georg Ernst 297. о.; 9. hezr. Anhang. 53. о.; Bona Gábor 177., 497-498., 560-561. о. 14 Ács Tibor: Batthyány Lajos katonai szolgálatának története (1826. augusztus 5. - 1831. április 30.). HK, 1984/4.725-751.0. 12