Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban III. Tizenkét hónap. Dékány Rafael a 25. honvéd zászlóaljról (Kecskemét, 2004)

Dékány Rafael visszaemlékezései 1848/49-ről és a 25. honvéd zászlóaljról - A peredi ütközet június 20-án

A peredi ütközet június 20-án A zsigárdi véres vereség után, június 19-én Görgey megjelent a táborunkban és kiadta a parancsot, hogy 20-án virradóra Királyrév alatt legyünk, ő is oda jön akkorra a III-ik hadtesttel, mi tehát még aznap este megindultunk s a kitűzött nap hajnalán már elértük Királyrévet, az ott talált ellenséget megugrasztottuk, azután részint mivel földig érő köd ereszkedett, részint, hogy Görgeyt és a III-ik hadtestet bevárjuk, puskáinkat lábhoz téve várakoztunk majd 9 óráig, midőn jobb szárnyunkról egyszerre heves ágyúzást hallunk, mely azt jelentette, hogy Rakovszky őrnagy,

102 kit Asboth azért küldött oldalt jobbra, hogy Zsigárdot oldalba támadja, már megnyitotta a csatát. Asboth tehát, nehogy Rakovszky, magára hagyatva, vereséget szenvedjen, rögtön előre tolta az egész hadtestet s ez valóban szükséges is volt, mert mire mi megérkeztünk, Rakovszky csapatát már elkeseredett harczban találtuk, de megérkezésünk által támogattatva, Zsigárdot csakhamar kiürítette. Az ellenség Alsó-Szélyén és Pereden erős csapatokat hagyva, főerejét a két falu közé öszpontosította. Pered elfoglalása, mely a csatatér legmelegebb pontját képezte, nekünk és még két zászlóaljnak jutott osztályrészül, de alighogy benyomultunk a faluba, már oldalba támadott bennünket egy dandárral Hertzinger tábornok, ki időközben megérkezett Pott segítségére, s mi két tűz közé szorulván, a seregtől való elvágatástól is tartván, kénytelenek voltunk kivonulni a faluból. Asboth észrevevén szorongattatásunkat, rögtön ott termett közöttünk, két új zászlóaljat hozván segítségünkre, huszáraink pedig a ránk rohanni szándékozó német lovasságot verték vissza. Erre a harcz tüze fellobbant a csatatér minden pontján s az elkeseredettség a tetőpontra emelkedett: a két szárnyon társaink visszanyomták az ellenséget, minket Asboth a két zászlóaljjal megerősítve, újból Pered ellen vezet s mi daczára az ellenség kétségbeesett tüzelésének előre nyomultunk, és középső zászlóaljunk már eljut a község közepéig, midőn ezt az ellenség, a templom mellett elrejtett ágyúból, oly heves kartácstűzzel fogadja, hogy kénytelen tágítani, de Asboth rögtön helyébe állítja az oldalútczán haladó 25-ik zászlóaljat s maga állván az élére előre viszi, de most már minden kertet, minden útczát külön-külön kellett meghódítani s lépésről lépésre, hol tüzeléssel, hol szuronyszegezve, sőtt itt-ott a puskaagyat is használva, haladhattunk csak előbbre és előbbre, míg végre minden oldalról felhangzott a „Szuronyt szegezz, rohanj!" s ez utolsó erőfeszítéssel kiszorítottuk Peredről az utolsó ellenséget is. Ezt látva a németek, a síkon is minden ponton megkezdték a hátravonulást, mely egyideig meglehetős rendben folyt, de midőn huszáraink, minden ponton rendezkedve, újból egész erővel rajok rohantak, vad futásnak eredtek, elannyira 102 Rakovszky Samu, a szabolcsi szervezésű 48. zászlóalj parancsnoka, a komáromi csata után alezredes, majd ezredes. 53