Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban III. Tizenkét hónap. Dékány Rafael a 25. honvéd zászlóaljról (Kecskemét, 2004)
Dékány Rafael (1828–1895)
mébe, aki szorgalmazta a reálirányú oktatás fejlesztését. Az állami támogatással újjászervezett reáliskola igazgatójává 1870-ben dr. Dékány Rafaelt nevezték ki, akinek meghatározó szerepe volt az intézmény főreáliskolává történő fejlesztésében. 1875-ben az ötödik, 1878-ban már a nyolcadik osztályt is megnyitották, s 1879 júniusában megtarthatták az első érettségit. A tanárok szakmai munkáját és a diákok felkészülését tanári és ifjúsági könyvtár, valamint történelmi, földrajzi, állattani, növénytani, ásvány-és földtani, vegytani, természettani, és két rajz szertár segítette. A szemléltető anyagok bővítéséhez az igazgató személyesen is hozzájárult, és az iskolának adományozta több száz darabból álló régi pénzgyűjteményét is, amelyet utódai „Dékány-érem gyűjtemény" néven tartottak számon és folytatták a gyarapítást. Dékány Rafael nevéhez fűződik az is, hogy a szegény tanulók számára tápintézetet alapított. 11 Tanári munkája mellett tudományos előadásokat, felolvasásokat szervezett, az 1874-ben megalakult Kecskemétvidéki Természettudományi Társulat tagja és a természetrajzi szakosztály vezetője volt. 12 Jelentős szerepe volt az iskolai keretben induló Felolvasó Társaság és a Böjti estélyek című tudományos ismeretterjesztő sorozatok szervezésében és a város értelmiségét tömörítő Katona József Kör előkészítésében. Néprajzi gyűjtést is végzett Kecskeméten, mesegyűjtéseinek kéziratait a Néprajzi Múzeum Ethnologiai Adattára őrzi. 13 Munkatársa és szerkesztője is volt a Kecskeméti Lapok című helyi újságnak, amelyet 1872. április 27-től december 29-ig egyedül, 1880. január 4-től 1881. december 25-ig Horváth Jánossal és Tassy Pállal együtt jegyzett. A lapban több mint száz írása jelent meg nevelési-oktatási, szociális és közművelődési témákról. Álnevei: Brutus, Monitor. Tanulmányai a Természettudományi Közlönyben, pedagógiai, módszertani cikkei a Tanáregylet Közlönyében, a Közoktatásban és a kecskeméti Állami Főreáliskola értesítőiben jelentek meg. Több tankönyvet írt, amelyek között Kecskeméten megjelent, helyi tankönyvek is találhatók. A kecskeméti főreáliskola értesítőiben (1876-1883) folytatásokban közölte a reáliskola történetét és összefoglalta Kecskemét város szellemi fejlődésének múltját. 14 Tanári működésének 25 éves jubileumát 1883. október 1-én ünnepelték a kecskeméti főreáliskolában. Ez év elején lemondott az igazgatói megbízatásról 11 Iskolaszervező munkásságának összefoglalásai: Hanusz István nekrológja a Kecskeméti Magyar Királyi Állami Főreáliskola 1894/5-ik évi Értesítője, Kecskemét, 1895. 31-33.; Pásthy Károly 1899. 102-113.; Székely Gábor - Székelyné Körösi Ilona: Természettudós tanárok Kecskeméten. Kézirat. Kecskemét, 2004. 74-101. 12 A Kecskemétvidéki Természettudományi Társulat közgyűlési és szakosztályi jkvei 1874-1880. Jkv.1874. jan.18., 1874. május 25. Dékány Rafael fölajánlása a könyvtár számára, szakosztályok megalakulása. BKMÖL X. 51. 13 Kéziratos gyűjtéseire a közelmúltban figyeltek fel a néprajzkutatók. A folklór gyűjteményből szemelvényeket tett közzé Kriston Vízi József 1992, 2004.; válogatás a feltehetőleg Kecskemét környékén gyűjtött mesékből: Bereznai Zsuzsanna- Kriston Vízi József, 2004. 14 Dékány Rafael főbb munkái: Elemi vegytan. Kecskemét, 1859.; A természettan alapvonalai. Pest, 1865., A természettan elemei. Pest, 1868.; Elemi vegytan. Pest, 1871.; Képes természet12