Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban III. Tizenkét hónap. Dékány Rafael a 25. honvéd zászlóaljról (Kecskemét, 2004)

Dékány Rafael (1828–1895)

Dékány Rafael (1828-1895) A kötetben közölt kézirat szerzője, dr. Dékány Rafael Kecskeméten született 1828. március 15-én, és munkásságának jelentős része is Kecskeméthez kötődik. Sokoldalú és kiválóan képzett szakember: orvos, tanár, természettudós és isme­retterjesztő író volt egyszemélyben, akit pályája során a szakmai kihívás és a ha­zafias lelkesedés egyaránt vezérelt. Ősei, a szerteágazó Dékány-nemzetség tagjai Észak-Magyarországon élő armalista nemesek voltak. 1 A család közvetlen őse a török hódoltság vége felé, az 1670-es években talált otthonra a Duna-Tisza köze legjelentősebb mezővá­rosában, Kecskeméten. Édesapja, Dékány László helybeli gazdálkodó volt. A gimnázium első osztályát Kecskeméten - a nagymúltú piarista iskolában -, a II-VI. osztályt Budán végezte. 1848-ban hazatért Kecskemétre és gyógyszerész­gyakornok lett; középiskolai tanulmányait a szabadságharc után fejezte be. 2 A család hagyományainak és hazafias szellemiségének megfelelően a forrada­lom és szabadságharc eseményei nem hagyták érintetlenül az ifjú Dékány Rafa­elt. Kecskeméten élő rokonai és családtagjai is példát mutattak számára. Dékány Péter, akit a família költőjeként tartottak számon, 1848 májusától nem­zetőrként a Délvidéken teljesített szolgálatot, majd részt vett a szolnoki csatá­ban. 1848 nyarán a délvidéki táborba induló önkéntesek jegyzékében olvasható Dékány Imre gazdafi, Dékány János birtokos és Dékány Sándor birtokos neve a lovasság részéről, a gyalogság névsorában pedig ott találjuk Dékány István ügy­védet és Dékány István tanulót. A család krónikása szerint később Dékány Jó­zsef gazdalegény, az idősebbek közül Dékány Menyhért, Dékány Gábor és Dékány László is részt vettek a szabadságharcban. Dékány Péter a szabadság­harc leverése után bujdosott, majd elfogása után fél évig raboskodott a pesti Új­épületben. Dékány József tanuló, aki gerillaként is harcolt, később pap és tanár 1 Az 1578 április 2-án Dékány Péternek adományozott nemesi levelet 1665-ben Heves, 1783­ban Borsod megyében hirdették ki. Dékány Rafael családjának őse, András 1650-ben nyerte armalisát, amelyet 1652 március 10-én hirdettek ki Gömör megyében. A család birtokai He­ves és Külső-Szolnok megyében voltak. András fia, György 1674-ben telepedett le Kecskemé­ten. A részletesebb családtörténetre lásd: Elbeszélések egy kecskeméti család életéből. írta: Dékány Gyula. Ottinger -Nyomda, Nagykőrös. JAMA (Szórakaténusz Játékmúzeum Adattára) 190-89. sz. A szépírói hajlamokkal bíró Dékány Gyula munkáját egyik rokonának, „özvegy Káldy Gyuláné Dékány Teréz úrasszonynak" ajánlotta, aki a 19. század második felének ünnepelt szí­nésznője, férje pedig zeneszerző, karnagy, a századfordulón az Operaház igazgatója volt. 2 Életrajzi adataira: Dr. Dékány Rafael ny. főreáliskolai igazgató. (Nekrológ). A Kecskeméti Magyar Királyi Állami Főreáliskola 1894/5-ik évi Értesítője. Közli: Hanusz István igazgató. Kecskemét, 1895. 31-33.; Szinnyei József 1893. 755-757.; Hornyik József 1901. 35-36.; Kecske­méti Életrajzi Lexikon 1992. 70.; Kriston Vízi József 1992. 443-446.; uő 2004. 15-17.; Kriston Vízi József- Bereznai Zsuzsanna 2004. 207-210. 9

Next

/
Thumbnails
Contents