Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Péterné Fehér Mária: „Első a tűzben utolsó a hátrálásban” Lestár Péter és a 71. zászlóalj az 1848–1849-es szabadságharcban

Csányi János 2.272 fő gyalogos és 230 lovas nemzetőr összeírásáról tett jelentést május végén a hadügyminiszternek és jelezte „...még eddig 500 puskánál és 500 hadi kaszánál több fegyverünk nincs".

4 A nemzetőröket május 21-én ünnepélyes keretek között eskették fel. Az esemény valóságos népünnepély volt. A nemzeti örömünnep tiszteletére éjfélig díszkivilágításban „izzott" a város. (Június végén országosan mintegy 200 ezer, július első felében kb. 250-380 ezerre rúgott az összeírt nemzetőrök száma.) Az összeírásokat követően a nemzetőrség egységeinek kialakítására került sor országszerte. Két elv érvényesült: a területi, minden megye önálló egységet képezett, ezen belül a helységek nemzetőrei - létszámuktól függően - szakaszokba vagy századokba szerveződtek. 6 század alkotott egy zászlóaljat. A másik elv, hogy a nemzetőrségnek gyalogos zászlóaljakból és lovas osztályokból kell állnia. A 300 főre tervezett lovasosztályok ritkán teltek ki egy megyéből, így általában 2-3 megye lovasnemzetőrei alkottak egy lovasosztályt.

111 Kecskeméten a nemzetőri szolgálatra kötelezetteket 12 századba (tehát két zászlóaljba) osztották. Tisztjeiket maguk választották meg május 28-án. Őrnagyul ideiglenesen Hajagos Illést tették meg. Minden század „vezérkarát" egy kapitány, egy főhadnagy és két alhadnagy alkotta. Lestár Pétert a 4. nemzetőr századba osztották be főhadnagyi rangban. (A kapitány Szabó Márton volt, alhadnagyok pedig Szeless István és Sántha Sándor.) A kecskeméti nemzetőrök hadi ügyésze Tóbi Boros János lett, zászlótartóvá pedig Búza Kiss Jánost nevezték ki.

11 A tisztválasztásnál elsősorban a tekintélyelv, a vagyon, a társadalmi hierarchiában elfoglalt hely játszotta a döntő szerepet. A 24 fős tisztikar nagy része birtokos volt, köztük több nemes, rajtuk kívül néhány ügyvéd, egy mérnök, egy tanító, két iparos és egy kereskedő reprezentálta a város társadalmát. A városi tanács a nemzetőrök számára 28 példányban szerezte be az oktatási szabályzatot, és májustól - a főbíró közbenjárására - 6 rendes sorezredbeli katona (Szél János, Kelemen József, Valkai András, Crisantopol Péter, Kovács József és Szőke János) segített a nemzetőrök kiképzésében.

12 A kormány számára kezdettől fogva gondot jelentett a nemzetőrök lőfegyverekkel való ellátása. Még Pesten sem tudták biztosítani a kellő számú puskát, lőszert. Kecskeméten a nemzetőrség választmánya már március 29-én két küldöttet menesztett Pestre fegyverekért, azonban csak május 2-án jutottak komoly fegyverekhez, mikor Deák Ferenc - a miniszterelnök távollétében intézkedve 9 BKMÖL. IV. 1604 I./94. sz. irat. Iványosi Szabó Tibor elemezte a nemzetőrök társadalmi összetételét és megállapította, hogy a 40 ezer lakosú városban összeírt (a lajstromok szerint 2402 fő) nemzetőrök 41,3%-a (991 fő) gazdálkodó, gazda, gazdafi, önálló birtokos volt, 18,4%-uk zsellér, 8,7%-a önálló műhellyel nem rendelkező iparos legény, 21%-uk mester. Mindössze 110 fő volt közülük értelmiségi pályán működő, többségük ügyvéd. 5 diák neve is szerepel a jegyzékben. Iványosi idézett mű 65. old. 1(1 Bona Gábor idézett mű 59. old. 1 ' BKMÖL IV. 1604 V/8, sz. irat 12 BKMÖL IV 1604 L/93, sz. irat 82