Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Hermann Róbert: Gáspár András honvéd tábornok

Gáspár azonban nem sokáig maradt Aradon, mert már 1850 nyarán kegyelmet kapott. Gáspár ezután felesége birtokára vonult vissza, s itt fia és lánya nevelésének szentelte életét. A földbirtokból és szőlőből származó jövedelmet később azzal egészítette ki, hogy postát vett Biharon, s „mint postamester, kedves volt mindenki előtt tiszta, szeplőtlen jelleméért".

243 1851-ben egy Charles Loring Brace nevű amerikai utazó - akit később néhány hétre bebörtönöztek Nagyváradon - felkereste őt, s emlékirataiban megemlítette az általa felkeresett magyarok lángoló Kossuth-pártiságát. Bár van olyan feltételezés, hogy Brace az emigránsok és az itthoni összeesküvők között lett volna valamiféle összekötő, ennek semmilyen nyoma nincs.

244 A kiegyezés után Gáspár kezdeményezte a Bihar megyei honvédegylet megalakítását, majd az egylet minden évben megkoszorúzta az orosz hadseregből átszökött, s Nagyváradon az oroszok által kivégzett Konrád (Kazimierz) Rulikowski sírját. 1868-1872. és 1872-1875 között Bihar város országgyűlési képviselője volt, s a Tisza Kálmán - Ghyczy Kálmán - féle balközéphez tartozott. 1875 után az Országos Központi Honvédegylet elnöke volt.

245 A nyilvánosság előtt viszonylag ritkán szólalt meg. 1861-ben, amikor a „Magyarország" leközölte Kmety György 1853-ban Görgei emlékirataira írott válaszát, Gáspár Kmety reá vonatkozó állításával kapcsolatban, ti. hogy az isaszegi csatában tétlen maradt, megküldte válasznyilatkozatát a „Magyarországnak", s ahogy írta, igyekezett „a lap ismert szellemének tetemes engedményeket tenni". Ám még ez is kevés volt ahhoz, hogy Pompéry János szerkesztő hajlandó legyen leközölni a választ. Gáspár erre a „Pesti Napló"-nak küldte meg a választ, de ez a lap sem közölte azt. Gáspár ezután a védőiratot Görgey Istvánnál, Artúr öccsénél tette le.

246 1867-ben egy állítólagos honvédtiszt az aradi gyásznapokról írott visszaemlékezésében azzal vádolta, miszerint megkegyelmezetését annak köszönhette, hogy az isaszegi csatában hadtestparancsnoki feladata ellenére nem nyomult előre, s hogy Párkánynál csak megtámadta és megverte Csorichot, de nem üldözte s kényszerítette fegyverletételre, s e két hibája miatt Görgei elmozdította a hadtestparancsnokságról. Sőt, Gáspár ezt a körülményt kihasználta volna a haditörvényszék előtt is. „Ezen két vádpontot illetőleg, nem annyira az álarcos megtámadó iránti kötelességből, mint inkább a magyar név becsülete és a hadtörténet érdekében kijelentem - írta válaszában Gáspár- : hogy én mint mindig, úgy a vádképp felhozott esetekben is, hadászati mozdulataimat, a kezeim között lévő világos rendeletek és határozott utasítások értelmében intéztem; s hogy ezen adatokat az országos honvédegylet megbízottainak 242 Az erre vonatkozó iratokat ld. KA AFA Karton 1974. Generalkommando in Ungarn 1850. 243 Vasváry Ferenc 315. o. 244 Nemeskürty István: Parázs a hamu alatt. Bp., 1981. 58-60. o. 2íb Vasváry Ferenc 315. o. 246 MOL Görgey-lt. b/15/9. fasc. 75