Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)
Hermann Róbert: Gáspár András honvéd tábornok
A felszólításnak meg is lett az eredménye. Gáspár az Ozoránál zsákmányolt zászlókkal akkor érkezett meg október 8-án a képviselőházba, amikor Pázmándy Dénes, a képviselőház elnöke felolvasta Perczel jelentését, Kossuth erre reményét fejezte ki, hogy az Országos Honvédelmi Bizottmány megegyezésével nevezheti Gáspárt őrnagynak. 92 S miután mind Perczel, mind Görgei dicsérte a frissen előléptetett őrnagyot, Kossuth és az OHB - amelynek hatáskörét éppen ebben az ülésben bővítette ki az országgyűlés - mindjárt új feladatot is talált számára. Gáspár karrierjét volt őrnagya, Karl Bubna und Littitz is igyekezett egyengetni. Bubna a sukorói táborban volt, amikor szeptember 28-án este megérkezett Lamberg Ferenc altábornagy, a magyarországi fegyveres erők kinevezett parancsnoka aznap Pesten történt meggyilkolásának híre. Bubna apjaként tisztelte Lamberget, s ezért beadta lemondását, de egy hét múlva Keszthelyről írott levelében felhívta Csány László kormánybiztos figyelmét néhány tisztjére, köztük főleg Gáspárra, akinek segítségével osztályában sikerült fenntartania a fegyelmet, „aki végtelen befolyással van embereire és mindenekelőtt katona". Javasolta Gáspár, Bárczay János őrnagyi kinevezését, s megnevezett még néhány előléptetésre érdemes tisztet, hozzátéve, hogy további nevekkel Gáspár és Bárczay szolgálhatnak. 93 Perczellel a Muraközben és a Mura-mentén 1848. október 3-án a nagykanizsai népfelkelők megtámadták a városban lévő helyőrséget, s a város közelében lévő, Vidos József vezette vasi, zalai és soproni nemzetőrök segítségével a Murán túlra űzték azt. A magyar csapatokat vezénylő Vidos korábban azt a feladatot kapta Batthyány Lajos miniszterelnöktől, hogy a dél- és nyugat-dunántúli nemzetőri erőket összevonva, törjön be Horvátországba. Vidos nem volt hivatásos katona, csapatai ellátása és összetartása rengeteg gondot okozott számára, ezért a győzelmet tudató jelentésében arra kérte Pázmándy Dénest, a képviselőház elnökét, hogy küldjenek helyébe „egy katonai képességgel és tudománnyal bíró" parancsnokot. 94 Az OHB erre legalkalmasabbnak Gáspárt tartotta. Október 8-án értesítették őrnagyi kinevezéséről, s közölték vele, hogy Vidos egész seregének parancsnokává nevezték ki. Az OHB egyben utasította, hogy vegye át a Grazból Magyarországra szökött 42 Kossuth Lajos összes munkái. XIII. k. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. I. S. a. r. Barta István. Bp., 1952. (továbbiakban KLÖM XIII.) 121. o.; Hunfalvy Pál: Napló 1848-1849. S. a. r. Urbán Aladár. Bp., 1986. (továbbiakban Hunfalvy Pál) 91. o. 93 Közli V. Waldapfel Eszter: A forradalom és szabadságharc levelestára. И. k. Bp., 1952. 170-172. o. A regeszta tévesen Sándornak mondja Bubna keresztnevét. Az általa javasolt további tisztek: Görgey Kornél, Beretvás Ferenc, Georg Ernst, Kende Gáspár, Nemiró hadnagy. 44 Vidos - Pázmándy, Nagykanizsa, 1848. okt. 4. Közli Hermann - Molnár 236. o. 31
