Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)
Hermann Róbert: Gáspár András honvéd tábornok
ezredek hazahozatalát. Április 20-án az országban mutatkozó nyugtalanságokra hivatkozva a minisztérium ismét sürgette a Galíciában és Morvaországban állomásozó magyar ezredek behozatalát, azzal a hozzátétellel, hogy ellenkező esetben nem vállalhat felelősséget a történendőkért. Április 24-én hasonló határozatot hozott, amelyhez hozzáfűzte: ha követelését továbbra sem teljesítik, „a minisztérium oly lépések megtételét látja elkerülhetetlennek, minőkre felelősségének érzete kényteleníti". 44 Esterházy Pál május 7-én kérte az uralkodótól a 9. (Miklós) és a 12. (Nádor) huszárezredek, illetve egy gyalogezred hazavezénylését. Az uralkodó ebbe május 12-én bele is egyezett, s a döntésről Esterházy másnap értesítette a kormányt. A kormány május 16-án megsürgette a hazavezénylést, ám mind ebben, mind egyéb számításaiban alaposan megzavarta a május 15-i bécsi forradalom, aminek következtében az uralkodó Tirolba, Innsbruckba távozott. A kormány megpróbálta Pestre hívni az uralkodót, de az - egészségi állapotára hivatkozva - elhárította a kérést. 50 Május 21-én Batthyány utasította Franz Ottinger vezérőrnagyot, az ideiglenes hadügyminisztert, hogy sürgesse meg a cseh- és morvaországi cs. kir. főparancsnokságoknál a 9. és 12. huszárezredek hazaindítását, aminek a hadügyminisztérium másnap eleget is tett. Május 28-án Batthyány arra hivatkozva, hogy tudomása szerint a 12. huszárezred még el sem indult, arra utasította a hadügyminisztériumot, hogy közvetlenül az osztrák hadügyminisztériumnál kérdezze meg ennek okait, s ismét sürgesse meg az ezredek hazaküldését. 51 Június 8-án a kormány ismét sürgette az ezredek hazahozatalát, június 12-én már valamennyi Galíciában, Csehországban, Morvaországban és Ausztriában tartózkodó ezredre kiterjesztve a hazahozatal követelését. A népképviseleti országgyűlés képviselőinek tartott előzetes tájékoztatásban azonban Kossuth Lajos kénytelen volt bevallani: a kormány eddigi törekvései sikertelenek maradtak. A hazahozatalt az is sürgette, hogy május közepétől kezdve a délvidéki szerb lakosság fegyveres szervezkedésbe kezdett, június 6-án fellázadt a titeli szerb határőr sajkás zászlóalj, június 12-én pedig Karlócánál eldördültek a fegyverek. A Délvidékre vezényelt nem magyar kiegészítésű ezredek pedig nemigen akartak engedelmeskedni a magyar kormánynak, s egy részük vonakodott részt venni a szerb lázadók elleni harcban. Újabb problémát jelentett, hogy a márciusban kinevezett horvát bán, Josip Jellacic felmondta az enge4y F. Kiss Erzsébet: Az 1848-1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek. Bp., 1989. 18. (ápr. 12.), 24. (ápr. 16.), 30-31. (ápr. 20.), 35-36. o. (ápr. 24.); Kossuth Lajos összes munkái. XII. k. Kossuth Lajos az első magyar felelős minisztériumban S. a. r. Sinkovics István. Bp., 1957. (továbbiakban KLÖM XII.) 30-31. o. (ápr. 12.) A kérdésre Id. Rédvay István: Huszáraink hazatérése 1848/49-ben. Bp., 1941. (továbbiakban Rédvay István) 35-41. o. 50 KA Alte Feldakten, (továbbiakban AFA) Karton 1966. Akten der Insurgenten-Armee. 1848-5-7., Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetőri iratai. A dokumentumokat válogatta, a jegyzeteket készítette, az előszót írta Urbán Aladár. Bp., 1999. (továbbiakban Urbán: Batthyány-ir.) I. 484. o.; KLÖM XII. 243. o. 51 Urbán: Batthyány-ir. I. 578-579., 621-622. o. 22
