Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Székelyné Kőrösi Ilona: Muraközy János és Kecskemét város szabadcsapata

által megajánlott díj mellé napi 12 xr „pótlékdíjt" ajánlott fel minden szabadcsapatbeli személynek őrmestertől közvitézig lefelé. Az OHB rendeletének szövegét alapul véve megfogalmazták az alábbi felhívást, amelyet kinyomtatva közzétettek a városban.

22 „A ' kecskeméti Polgárokhoz! Hazánkat több részről megtámadó 's a' magyar nemzetet kiirtással fenyegető ellenség hadai pusztítására, az országos főkormány önkénytes mozgó nemzetőrség és száguldó csapatok kiállítását rendelte. Ezen csapatok, mint ideiglenesen fölkelő nép, nem csatarendben állanak az ellenség homloka előtt, hanem hogy azt ezernyi ezreiknek számával, mint a ' hangya sereg körül keringessék, ki gyalog, ki lóháton, ki szekeres csoportban; használják az éj sötétségét, midőn az ágyúk hijjában dörögnek, és használják azon alkalmat, hogy a' nép minden utat, ösvényt, hidat, bokrot ismer, eltakarít az ellenség elől minden élelmet, nyakára gyújt a ' mit nyakára gyújtani lehet, elvágja társzekereit, nem hagyja soha pihenni, felriasztja az álom karjaiból, reá csap oldalt, reá csap hátulról; ha az ellenség csatarendbe sorozza magát ellene, akkor visszavonul 's egypár óra múlva ismét újra kezdi, - ha 'a nép ekként kél fel 's kisebb csapatokban, mint hangya-sereg örökké mozog az ellenség körül - így a' nép győzhetetlen. Nem kell a ' népnek puska, mert nem mindenik tud bánni vele, a' ki tud, az szerez magának; nem is pujfogva, lármázva kell a' felkelt népnek járni, hanem alattomban, a' csendes éj oltalma alatt rohanni meg az ellenséget, melly szegény hazánk kebelét marczangolja, 's ha megrohanta, fejszével, kaszával, bottal, késsel szórni a' halált maga körül, kanóczot vetni az ellenség társzekereibe, puskaporos gyüj telekéi be. Ez a ' népfelkelés és száguldó csapatok feladata. E' czélból alakíttatnak ország szerte gyalog és lovas mozgó nemzetőrségi szabad csapatok ollyan egyénekből, kik erre magukat önként felajánlják. A ' lovasságra, mint a' száguldó csatározás rendeltetésének leginkább megfelelő csapatokra, legkitűnőbb gond fordíttatik. A' fegyverben ne igen legyen válogatás, szuronyos fegyverrel, karddal, pisztollyal most rögtön mindeniket ellátni nem lehet. Üljön kiki saját lovára, használjon fegyvert a ' minővel bír. Ezen mozgó szabad csapatok alkalmas helyeken azonnal összevonatván, gyakorolni fogják magukat, nem a ' tömött csatarendi szabályokban, hanem a ' száguldó csatározásban. Ezek folytában köz hírül tétetik: miszerint 1-ször Az Hlyen mozgó csapatok, az alakulás napjától számítva, legalább négy hónapra kötelesek vállalkozni, akár lovasok, akár pedig gyalogok, vagy szekeres hadak legyenek azok, minden egy legényre 5p.fr. foglalót kapnak; fő és altisztéi, úgy a' 22 Bizottmányi jkv. 1848. dec. 31. BKMÖL

IV 1604. II. 233. sz. A kinyomtatott szöveg: uo. II. 229. sz. Közölte Iványosi-Szabó Tibor: A mai Bács-Kiskun megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején. Kecskemét, 1988. 372-373. old. A kinyomtatott felhívás Szilády Károly kecskeméti nyomdájában készült. 185